Mansfeld Péter és Gül Baba

Posted: június 8, 2008 in Buda, emlékmű, emlékműve, fotó, fotók, Gül Baba, II. kerület, képek, Mansfeld Péter, photo, pictures, szobor, szobra, türbéje, Türbe

Mansfeld Péter emlékműve és Gül Baba türbéje környékén flangáltunk, még 2005-ben.

Gül Baba türbéje
sírkápolna, muzulmán zarándokhely
Cím: 1023 Budapest, Mecset u. 14.

Nyitva tartás:
január 1-től április 30-ig: 10-18 óráig
május 1-től szeptember 30-ig: 10-18 óráig. Hétfőn zárva.
október 1-től október 31-ig: 10-17 óráig. Hétfőn zárva.
november 1-től december 31-ig: 10-16 óráig.

Belépőjegyek:

A BTM türbében lévő kiállításának látogatása ingyenes.

A türbét körülvevő sírkert megtekintéséért azonban belépődíjat kell fizetni a működtető Gül Baba Projekt Kft.-nek, melyek a következők:

felnőtt: 500 Ft, diák: 400 Ft, csoportos és nyugdíjas: 250 Ft, gyermek: 200 Ft, fogyatékos személyeknek a belépés ingyenes

Előzetes bejelentkezés alapján lehetőség van a nyitvatartási időn kívüli látogatásra. Tel.: 326-0062, 326-0928

Hozzászólások
  1. Klapanciusz szerint:

    A türbe története A Rózsadomb keleti lejtőjén Gül Baba türbéje emlékeztet arra az időre, amikor Magyarország jelentős része török uralom alatt állott. I. Szulejmán szultán – Szapolyai János király halálát (1540) követően – 1541. kora tavaszán döntött arról, hogy elfoglalja Buda várát, hogy az ne kerüljön a másik magyar király, I. Habsburg Ferdinánd csapatai kezére.A szultán a bektasi rend tagjait bízta meg azzal a feladattal, hogy a török csapatok Buda alá való érkezése előtt a városhoz közel alapítsanak egy iszlám vallási központot. A bektasi rend tagjai elsősorban szerzetesek, dervisek, de – szükség esetén – katonai feladatokat is ellátnak. Vezetőjük Gül Baba volt, aki főként békés természetéről, verseiről, természetszeretetéről vált ismertté. A legenda szerint mindig viselt a turbánján egy rózsaszálat: erről kapta a Rózsák-Atyja becenevet, de származhat neve a dervissüvegén lévő gömbalakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek, és a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.Szulejmán szultán augusztus végén érte el a török csapatokkal Buda várát. Magához rendelte az özvegy királynét, Izabellát és a csecsemő János Zsigmond királyfit, kérve a vár békés átadását, cserébe pedig felajánlotta az ország keleti felét. Így történt, hogy 1541. augusztus 29-én a török hadsereg megszállta a magyar királyok székvárosát. Szeptember 2-án pedig a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban, a hálaadó istentiszteletet alatt Gül Baba meghalt.Halálával kapcsolatban több feltevés is megfogalmazódott. Az egyik szerint halálának oka idős kora volt. A török változat kicsit hősiesebb, nevezetesen a vár elfoglalása során a szent életű dervis megsérült és sebeibe halt bele a templomban, s mint igazhitű muszlim megkapta Allahtól a legszebb halál lehetőségét. Holttestét a mostani türbekerten belül helyezték örök nyugalomra.A sírkápolnát Szulejmán szultán parancsára Jahjapasazáde Mehmed pasa építtette 1543 és 1548 között. A türbét fel is szentelték, ettől kezdődően a sírkápolna nagy becsben tartott zarándokhellyé vált, melyet messze földről érkező muszlim zarándokok rendszeresen és nagy számban látogattak. A türbe nagyon korai iszlám szenthely, az ötödik vagy a hatodik az oszmán-török birodalom időrendi rangsorában, és a világ legészakibb iszlám zarándokhelyeként van nyilvántartva.Buda várát 1686-ban az egyesített európai csapatok visszafoglalták. A törökök kivonulását követően a jezsuiták kapták meg a területet, s vele együtt a türbét is, melyet Szent Józsefnek szentelve keresztény kápolnává alakították át. Lebontották az ólommal borított kupolát, kiváltva azt egy zsindelyes tetőszerkezettel, valamint két helyen ovális ablakokat nyitottak a falakon. A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után a város a teljes domboldalt kezelésébe vette, majd később értékesítette.1914-ben a sírkápolnát műemlékké nyilvánították és megkezdték teljes rendbehozatalát. Ennek keretén belül Barhucz Lajos antropológus vezetésével tetemkutató ásatást folytattak. A türbe közepén talált idős, erős testi felépítésű, 164 cm magasságú egyén csontvázát – a leírások alapján – egyértelműen Gül Babával lehetett azonosítani. 1915. július 1-én Gül Baba földi maradványait ünnepélyes keretek között visszahelyezték a sírgödörbe és a sírt lezárták.A teljes restaurálás 1918-ban fejeződött be, akkor nyílt meg a sírkápolna a muszlini zarándokok előtt.A II. Világháború alatt a türbét körülölelő Wagner-villa jelentős részét részben lebombázták; a türbét a súlyosabb pusztításoktól a villa falai védték meg. A sérülések kijavítására, az eredeti állapot helyreállítására a 60-as évek elején került sor, Pfannl Egon tervei alapján. Ennek során visszaállították a rézzel borított lapos félgömb kupolát, és befalazták a barokk korban megnyitott ablakokat. Az 1970-es évek elején pedig – a türbe köré – betonburkolatú kilátói teraszt alakítottak ki.A 90-es évek első felére a türbe műszaki állapota kritikussá vált: 1996-ban K. Pintér Tamás kapott megbízást a tervek elkészítésére, s döntő részben a török illetékes szervek finanszírozták a restaurációs munkálatokat. A helyreállítás során felépítették az oszlopcsarnokot, a két díszkutat, a kultikus szerepű csesmét és a márványburkolatú szelszebilt, majd egy igazi török kávézót és egy kiállítótermet (Összmagyar Galéria) állítottak fel az idelátogató zarándokoknak, turistáknak. A befejezését követő ünnepélyes megnyitóra 2000. augusztus 21-én került sor. Azóta látogatható ez a különleges hangulatú, egyedi, kultikus, vallástörténeti műemlék.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s