Wekerletelep Kispesten

Posted: január 25, 2009 in Kispest, Munkás és Tisztviselőtelep, Wekerle, Wekerle-telep, Wekerletelep, XIX. kerület

Wekerletelep, Potyka bácsi, kopjafa, Kispest, Porubszky IstvánNamostaztánkurvára taknyunknyálunk egybe, a Wekerlén is bőrig áztunk, csak egy villámlátogatásra futotta erőnkből. Tavasszal visszamegyünk, télen és esőben nagyon lehangoló a vidék. Bármilyen vidék. Kivéve Ausztráliát 😀 És kocsmát sem találtunk, ahol szívünket sörökékkel és borokákkal erősítgethettük volna, szóval egyelőre ennyi.

1 Az index.hu szépségversenyén a legtöbb szavazatot ez a munkásoknak szánt lakótelep kapta.
2. A Határ-úti metrómegálló mellett van, jó közlekedéssel.
3. Négyezer lakásos, 1909 és 1926 között épült, a helyszíni homok felhasználásával készült homoktéglákból. “A kispesti munkástelep önmagából nőtt ki.”
4. Szellős, tágas, falusias, “lakóparkós”: az utcák és terek az egész területnek 27,5%-át foglalják el. Az utcák, terek, kertek és udvarok az egész területnek mintegy 80%-át teszik ki, ami a telepnek kertváros jelleget kölcsönöz.

Munkás és Tisztviselőtelep, Kispest, XIX. kerület, Wekerle, Wekerle-telep, Wekerletelep5. A közterület befásítására mintegy 70.000 darab fát használtak fel. Mivel a homokos talaj jó volt a csonthéjasoknak, összesen tizenhatezer gyümölcsfát ültettek el, lakásonként négyet. A kerítések mellé sok helyen ribizlibokrok kerültek. 1917-ben olyan jó volt a termés, hogy átlagban az éves lakbér négyszeresét hozta vissza a lakóknak.
6. 48 különböző háztípus érvényesült, főképpen a homlokzatok kiképzésében.
7. A Barátok közt című magyar agyzsibbasztás külső jeleneteit a Wekerletelep utcáin és terein forgatják.
8. Egy kevésbé ismert látványosság: Potyka bácsi kopjafája.
9. A Wekerle Étterem Eszpresszó bealkonyodott, jelenleg kiállítóterem.
10. A telep központját (jelenleg Kós Károly tér) részben Kós Károly tervezte (épült 1912–1913 között)
10. Az egész telepre ráférne egy alapos felújítás.

ajánlott irodalom: wikipedia, sulinet és László Gyula monográfiája

Advertisements
Hozzászólások
  1. Kispest történelme 131 éves városrész Dél-Pest szívében. A 9.38 négyzetkilométer területtel rendelkező , közel 70 ezer lelket számláló Kispest , Budapest XIX. kerülete. A főváros DK-i részén fekszik. ÉNY-on a IX., É-on a X., DK-en a XVIII., DNY-on a XX. kerület határolja. Városrészei: Wekerle-telep, Kispest Lakótelep, Kispest Kertváros, Felső-Kispest, Hagyományos Kispest.A mai Kispest és környéke a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig a gödöllői Grassalkovich-uradalom Szentlőrinci majorsági központjához tartozott. Az új birtokos, dr. Sina Simon bankár 1864-ben eladta a Szentlőrinc-pusztai uradalmat egy brüsszeli belga banknak, akik hamarosan továbbadták azt. Többen vettek földet, köztük Lónyay Menyhért, Cséry Lajos, Herrich Károly és Eggert József, Rózsa Lajos. A település magva az 1869-ben 811 házhelyre parcellázott terület, amely a mai Rákóczi u., Üllői út, Jahn Ferenc u. és Ady Endre út közé esik /Herrich Károly tervezte meg “sakktábla” formára./ Itt építették földszintes családi házaikat az első betelepülők. Az ekkor Colonie Klein Pesth-nek nevezett település – elvált Vecséstől – és 1871. június 11-én bírót választott Stowasser Ferenc személyében és Kispest néven ideiglenes szervezettel kisközség lett.Kispest 1871. június 11-étől önálló kisközség lett.Az Üllői úton az első házat még 1870-ben Czúr Jánosné egy 48-as honvédtiszt felesége építette. Első beköltözők között volt Kasza lakatosmester, 48-as honvéd, aki a szabadságharcban való részvételéért börtönbüntetést szenvedett. 1873-ban a szomszédos Törökfalva, majd a Vecséstől különvált Pestszenlőrinc csatlakozott Kispesthez. 1874-ben nagyközség lett.Kispest népessége ekkor kb. 1800 főre tehető. A község akkori vezetői bekerítik a házakat, járdaépítésbe fognak, fásítanak, az utcákat világítással látják el. A fővárosi építkezések fellendülésével téglagyár épült itt, s a szállításhoz keskeny vágányú vasút. Az első iskola az 1800-as évek végén a Batthyány utcában épült. Az egyházi élet Ribényi Antal lelkipásztor megjelenésével kezd fellendülni. Ő az, aki házról-házra jár, hogy gyűjtsön keresztre, harangra, majd pedig a templom építésére rakosgatja össze a hívők filléreit. 1885-ben Kispest és Szentlőrinc határvonalán indul el a lajosmizsei vonat. 1892-ben Madarassy főjegyző kieszközli, hogy a Soroksár-Haraszti-Taksonyi Takarékpénztár fiókot állítson Kispesten. 1891-ben Baross Gábor kereskedelmi miniszter megengedte a kispestieknek, hogy a fővárossal is telefon összeköttetést létesítsenek. Ekkor már hatezren lakják a területet./1886-ban alakították meg a kispesti iparosok, kereskedők a Kispesti Általános Ipartestületet, 100 taggal. Az ipartestületnek 1937-ben 1225 tagja volt már.Az 1896-ban tartott képviselőtestületi gyűlés elsőrendű tárgyát a község megszületésének 25 éves jubileuma képezte. Ebben az évben már interurbán telefonhálózat is működik és 100 évvel ezelőtt egy összeírás alkalmával a következő adatokat tudhatjuk meg: Kispesten és Szentlőrincen 2361 család, azaz 9110 fő él, iskolaköteles gyermek ebből 1367 , óvodás 810 volt. A negyedszázados évfordulót 1896. augusztus 2-án ünnepelték. 1900-ban megindult a “villanyos”, villanyvilágítást egy évvel később kapott a község.1908-09-ben szakadt el Pestszenlőrinc Kispesttől. 1908-ban dr. Wekerle Sándor az akkori kormány nevében megállapodott a kispesti Sárkány örökösökkel, hogy birtokukban lévő földművelésre alkalmatlan területet az állam javára megveszi. 1908. évi XXIX. tc. szerint megkezdődhetett a kispesti munkás-és tisztviselőtelep építése, melyet rövid időn belül dr. Wekerle Sándor miniszterelnökről és pénzügyminiszterről Wekerle-telepnek nevezett el a nép.1911-ben Kispest közigazgatási járási székhely lett. Kispestnek 1920-ban már megközelítőleg 52 ezer lakosa volt. A Kispesten élő kisiparos, vagy gyári munkások száma: közel 10 ezer fő.1922. júliusában Agorasztó Tivadar alispán elnöklésével megalakult a város első képviselőtestülete. Kispest tehát 1922-ben város lett. /Az 1920-30-as évek kulturális életéből kiemelkedik a munkásotthon (KMO Művelődési Ház) átadása /1923./, ahol többek között József Attila, Szabó Ferenc rendszeresen tartott előadásokat. A városi könyvtár könyvtárosa Tersánszky Józsi Jenő volt ekkor. Kispestre nagyon sok író, költő, művész látogatott el, vagy telepedett le akkor (és ma is). Az 1921-ben alakult Kispest-pestszenlőrinci Képzőművészek Nagy Balogh János Egyesülete évenként rendezett kiállítást. Ekkor már a város legtekintélyesebb sportegyesülete a Kispesti Atlétikai Club /KAC/ volt. A lakáshelyzet javítására, korszerűsítésére 1949-1964. között épült az “Élmunkás” lakótelep.1950. január 1-jén csatolták Kispestet Budapesthez.A hetvenes évek elején a kerület új központja az Üllői út két oldalán alakult ki. A metró harmadik vonalának kiépítése után a belváros és a terület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve ezért, és a település erre alkalmas jellege miatt is itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. /Az Üllői út mellett összesen 125 hektár területen szanálásra került 4076 lakás bontása után a hagyományos kertvárosi környezethez igencsak nem illő 12100 lakás épült fel, ötszintes és 11 emeletes házgyári építményekben Az 1990 utáni fejlesztési programnak köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100% és kiemelkedőnek mondható a telefon és a kábel TV ellátottság

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s