Vörösmarty mozi, kocsma és falfirka

Posted: március 1, 2010 in Üllői út, blog, Budapest, graffiti, Józsefváros, street art, tag, teg, Vörösmarty mozi, VIII. kerület, writer

A néhai, legendás mozikocsma új bérlője elvesztette híres-hírhedt értelmiségi kocsmatöltelékeit és egyre lepukkantabb a külleme. Sajnos, a néhai kedvencünknek is ott a helye a “leszarja a tulaj a küllemét” cégek között, mint a Match vagy a Profi. A büférészleget csak jobb híján ajánljuk, jellegtelen tucat, viszont kiváló a kávéjuk és a sörük.

Beszélgetés A semmittevés filozófiája szerzőjével, Ürmös Attilával

A semmittevés filozófiája címmel titokzatos, mellbevágó, érzékeny könyv született, melyben a budapesti Vörösmarty mozi egykori kávézója képezi a történetek fő helyszínét. Miért épp ez a mozi?

Szeretem az olyan kinókat, ahol a büfében nem csak a filmre várakozók iszogatnak. Egyes art-mozikban a kávézó, a könyves pult, vagy egy jó butik különleges hangulatot teremt. Holland és amerikai ismerőseim mondták, hogy ez mennyire egyedülálló és nagyszerű színfoltja Budapestnek. Az ilyen típusú mozik ritkaságszámba mennek más világvárosokban.
(…)
Te hogyan és mikor kerültél először a „kispiszkosba” Moziba is jártál vagy „csak” a Cinecaféba?

A kilencvenes évek Vörösmarty mozija az első pillanattól otthonosnak tűnt, bár eleinte találkahelynek használtuk. Megnéztünk egy filmet, söröztünk, aztán mentünk a Tilos az Á-ba, az FMK-ba, az Egyetemi Színpadra. Később, amikor sorra szűntek meg ezek a helyek, a mozi afféle végvárként tartotta magát, egészen 2003-ig.
A Vörösmarty mozi büféjét a rendszerváltás környékén először „Zámbó Jimmy, a Király és köre” üzemeltette. Tőlük vette át Normál Béla és Benő, ebben az időben cserélődött ki a közönsége. Nemsokára Tünde vette át a helyet, az ő vezetése alatt üzemelt legtovább, ekkor kapta a Cinecafé nevet, és az én történeteim is ebben az időszakban játszódnak.
(…)
A Vörösmarty-ban nyüzsgő alkotói megbeszéléseken Triceps, Sőrés Zsolt, a torinói Lívia, Gas és Ménes Attila – a múzsáktól a kerubokig, Orwelltől Li-Taj-Poig – ihletről és dokumentált kultúráról elmélkedik, vitatkozik a cyber-kor hajnalán… Mit szólsz ehhez ma, 2007-ben?

Minden korszaknak megvan a maga rejtett zenéje. Olyan ez, mint a tenger morajlása: mindig jelen van, ám csak néha hallod meg, és akkor sem a füleddel. Aki megérzi, az átformálhatja a film, a színház, az irodalom, vagy más művészet nyelvére. Ez az alaphang változott meg valamikor 2001 és 2003 között. Talán az ütem lett szaporább. Az új korszak másképp hat a munkánkra, a párkapcsolatainkra, az igényeinkre. És bármennyire is a régi törzshely fájdalmas hiánya lüktet könyvem underground-retrós fejezeteiben, a Cinecafés attitűd csak fűszer, még ha oly fontos is, mint a pizzán az oregano. A szereplők szájából elhangzó mondatok nem az akkori, hanem a jelen megváltozott lelki/művészeti állapotokra rezonálnak. (Ürmös Attila, filmkultura.hu)

street-art,  graffiti,  tag,  teg,  writer, Budapest, blog,  Vörösmarty mozi, Üllői út, VIII. kerület, Józsefváros
street-art,  graffiti,  tag,  teg,  writer, Budapest, blog,  Vörösmarty mozi, Üllői út, VIII. kerület, Józsefváros
street-art,  graffiti,  tag,  teg,  writer, Budapest, blog,  Vörösmarty mozi, Üllői út, VIII. kerület, JózsefvárosFalfirkáló kisköcögök, kik még nem fedezték fel a netes pornót: GLK, MERT, VHS, NÉMA, NAPEST

További hungarikum kocsmamozik: Bem mozi, Toldi mozi

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s