Szarvas Gábor meztelen jánykával

Posted: március 15, 2010 in Akadémia, belváros, Budapest, MTA, public art, Roosevelt, statue, street art, Szarvas Gábor, szobor, V. kerület

Lám, a nemzet érdekében végzett kemény munka elnyeri méltó jutalmát.

Szarvas Gábor szobra az Akadémia előtt. Erősen korhatáros. Sztem simán lenyomja Bellini elélvezős Szent Terézét. Bár az is igaz, hogy egy ilyen se keze-se lába úr kevés veszedelemmel bír a serdülő szűzre, pláné, hogy a büsztre és alapzatra lelkesen feltekeredő pucér kiscsaj kemény fémből van.

Szarvas Gábor, public art, Budapest, V. kerület, belváros, Roosevelt, MTA, Akadémia, statue, szobor, street-art, best of, pedo

SZARVAS GÁBOR nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője (szül. Adán 1832. márc.22., megh. Budapesten 1895. okt. 12.). A szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették be. Ezután a bencés rendbe lépett, de 1852-ben érettségi után otthagyta a rendet és jogász lett, tanulmányait azonban betegsége miatt abba kellett hagynia.1858-ban tanár Egerben, 1860-ban Baján, 1861-től 1869-ig Pozsonyban, közben letette a tanári vizsgát. 1869-től 1881-ig Pesten gimn. tanár, 1879-től súlyos szembaj támadta meg.

Már 1858-ban megjelentek tárcái a Hölgyfutárban, a Bajai Közlönyben és az Aldunai Lapokban közölt humoros írásokat Pap Rika álnéven. Az utóbbinak egy ideig társszerkesztője is volt. Országos hírnévre nyelvészeti munkásságával tett szert. Az MTA a m. nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat létesítésével bízta meg. Így indult meg 1872-ben a Magyar Nyelvőr, amelyben küzdött a magyartalan szóalkotások ellen, és kiváló etimológiai cikkeket írt. Az új folyóirat köré csoportosította a magyar nyelvtudomány legtehetségesebb munkásai (Simonyi Zsigmond, Szinnyei József, Munkácsi Bernát stb.).
Tagja volt a helsingforsi (helsinki) finn-ugor társaságnak. A m. Nyelvművelés egyik kiváló munkása volt. Állást foglalt az erőszakos nyelvújítás és az idegenszerű fordulatok ellen. Kutatásai során tisztázta a nyelvújítás határait. Budenz Józseffel és Szilády Áronnal szerk. a Nyelvemléktár I – III. kötetét (Bp., 1874 – 75). A magyar igeidők című munkájával (1872) akadémiai jutalmat nyert. Simonyi Zsigmonddal együtt szerkesztette a Magyar Nyelvtörténeti Szótárat. Eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választották. 1879-ben súlyos szembetegség támadta meg, látását teljesen elvesztette, 1881-ben nyugalomba vonult.
F. m. Magyartalanságok (Pest, 1867); A magyar igeidők (Pest, 1872); A magyar nyelvújításról (Bp., 1875); Magyar nyelvtörténeti szótár (IIII., Bp., 1890 – 93. Simonyi Zsigmonddal együtt, az MTA nagyjutalmát nyerte).

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s