Csipak lerombolná a Bécsi utcát

Posted: július 19, 2010 in Bécsi utca, blog, bontás, Budapest, Csipak Péter, korrupció, Rogán Antal
Rogán Antal és barátai lendületben?

blog, bontás, Budapest, Bécsi utca, Csipak Péter, korrupció, Rogán Antal, látványterv

 Rogán Antal, Csipak Péter, Bécsi utca, Immobilia, Csipak AcquisitionsNéhány felvétel a Bécsi utcából, 2010 nyara. Ebben az utcában van a híres-hírhedt Galaxia aka Belvárosi étterem, valamint itt kíván Csipak műemléket bontani, hogy egy csilivili szállodát felhúzhasson a szűk mellékutcában (a Bécsi a Petőfi Sándor utca folytatása, gyalogosbarát, forgalomcsillapított). Az új Fosters üvegpalota a Kempinski taxisbarokk oldalára nézne, tetején (az ígéretek szerint) közparkkal. Itt megállunk röhögni: Elekes András, a fejlesztő Immobilia Zrt. vezérigazgatója korábban az ING bank alkalmazottjaként a Vörösmarty téri üvegkalitka köztérnek ígért átriumának a beépítését intézte el. Ott jelenleg ruházati boltok vannak, az emeleten meg egy étterem, valamint egy óriási elektromnos reklámtábla (az V. kerületben is be vannak tiltva az óriásplakátok, elvileg).
Szerintem az eklektikus-szecessziós Fischer-ház és a néhai Chemolimpex (jelenleg OTP bank) épület lebontása városromboló vandalizmus. Egyik városképileg fontos és szép emlék, másik meg a szocreált követő modernizmus kiemelkedő építészeti eredménye.

Inkább bontsák le a néhány méterre levő V. kerületi önkormányzat épületét, minek egy ekkora bürokrácia egy Belváros méretű kerületecskében?

A központi tervtanács tegnap támogatásáról biztosította a pesti belváros legújabb épülettervét. A tervezők imponálóak: a londoni sztáriroda, a Foster & Partners a japán-magyar Pálffy építészirodával közösen dolgozott a komplexumon. Az épületért azonban a Bécsi utca teljes páros oldalát lebontanák; az öt pusztulásra szánt épület között az 1960-as évek egyik hazai csúcsteljesítménye, a hajdani Chemolimpex-irodaház is ott van.

A Foster & Partners részéről Stefan Behling és Darron Haylock által jegyzett terv eddig példa nélküli való léptéket képvisel a belvárosi épületszövetben: elfoglalná a Bécsi utca 2-4-6-8-10. számú épületek helyét. Tömegét a közbeeső Deák Ferenc utca bontaná csak meg, de az utcaszint alatt, a földalatti beépítések szintjén egységesülnének a telkek. A telkek egyesítésével a beépítési magasság is növelhető a jelenleg hatályos szabályozás szerint. A tervek szerint az üveghomlokzatos, nagyjából a jelenlegi párkánymagasságnak megfelelő alsó homlokzati szakasz fölé még egy markáns épületrész kerülne, a lábakon lebegő „üvegszivar”, amely a belváros távlati képében és az Erzsébet tér felől meghatározná az összképet. Ehhez, illetve a nagyméretű tetőkerthez az épülettestet átszelő mozgólépcső vezetne fel.

blog, bontás, Budapest, Bécsi utca, Csipak Péter, Csipak Acquisitions, Immobilia

Míg az eddig is tudható volt, hogy a Bécsi utca egyes házairól, de elsősorban a 10. szám alatti, Kármán Aladár és Ullman Gyula tervei szerint épült egykori Fischer-áruháztól az V. kerület hathatós együttműködésével került le a védettség, csak most derült ki, hogy a Bécsi utca 4. alatti egykori Chemolimpex-irodaházat is érintik a bontások. Két egyszerű okból: az 1960-ra (egyes források szerint 1964-re) elkészült épület ugyanis egyrészt nem műemlék, másrészt évtizedek óta az OTP használja – amely azonban tavaly év végén váratlanul eladásra hirdette meg, nem sokkal a környezetet jelentősen felértékelú Belváros új főutcájának elkészülte előtt. (Értesüléseink szerint a ház jelenleg még OTP-tulajdon.) A most tervtanács elé került tervekre a Csipak Aquisition adott megbízást, amely a Deák Ferenc utcában kialakított Fashion Street tulajdonosa és működtetője.
Korábbi nyilatkozatai szerint Csipak Péter, a beruházó „nem szereti a plázákat”, hanem az utcaszintről megközelíthető kereskedelmi területeket, feljebb pedig irodaházakat és szállodát kíván elhelyezni. Információink szerint a tervekre még vár egy tervtanácsi forduló, ám várhatóan ott sem támasztanak majd komoly fenntartásokat. A tervek építészeti minőségéhez nem sok kétség fér, a beépítés léptéke azonban megkérdőjelezhető, és a bontásra szánt házak közül a Chempolimpex-irodaház egyértelműen műemléki védelemre lenne érdemes. (hg.hu)

Kempinski Hotel, blog, Budapest, Corvinus, Bécsi utca, Csipak Péter, Csipak Acquisitions, Immobilia Zrt, Rogán Antal

blog, bontás, Budapest, Bécsi utca, Csipak Péter, korrupció, Rogán Antal, bontás, látványterv, kempinski

látványterv (építészfórum), a Fischer-ház helyén bombatölcsér tátong:
átlátszó, hazug játék a perspektívával))) a látványterven a szűk és nyomasztó Bécsi utca hatalmas térré szélesedik, talán a döggiccs Kempinskit rátolják a Meridienre)))))


A bontásra szánt házak közül eddig ez váltotta ki a legnagyobb sajtóvisszhangot. A Fischer Simon kereskedő megbízásából emelt ház alsó szintjein Budapest első nagyáruháza működött. Az eklektikus és szecessziós elemeket ötvöző épület máig nagyjából eredeti formáját őrzi, igaz, meglehetősen lepusztult állapotban. (hg.hu)
Bécsi utca 8, balra a Finta tervezte bunkóbarokk Hotel Kempinski Corvinus tornyocskája
Építész: Kallina Mór, 1884

itt lehet tiltakozni, aláírni, ülő- és éhségsztájkolni (építészfórum)

ajánló: irigy interjú Csipak Péterrel (csajozás, luxuxkocsik, a meggazdagodás titkai)
További korrupció és gátlástalanság: Szy Sándor, Bohem Art Hotel és sötétbe zárt, megnyomorított emberek tucatjai + Vörösmarty téri kalitka: közterület ellopása

zenét!

Reklámok
Hozzászólások
  1. Anonymous szerint:

    1998. júniusi számunkból:Csipak-csapat, hajrá! Csipak Péter az Art Cafét üzemeltetõ Lipótvárosi Kft. ötven százalékának tulajdonosa. Személye azért érdekes, mert több ponton összefonódik az V. kerületi közterületek és hasznosításuk sorsával. Társával, Kertész Istvánnal elõször 1995 nyarán nyitottak sörözõt a Vörösmarty téren, a mai Vörösmarty Cafét, amely a tõzsde bejárata elõtt volt és van 96-ban, 97-ben és most 98-ban is. Csipak Péter és Kertész István voltak a tulajdonosai 1995-tõl 1997-ig a Belvárosi Parkoló Kft-nek, amely elõször a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelõ megbízásából, majd a Fõvárosi Közterületi Parkolási Társulás megrendelésére szedett és szed parkolási díjakat az V. kerületben.Csipak és Kertész a tulajdonosa a Lipótvárosi Kft-nek, amely az a Vörösmarty téri Art Cafét üzemelteti, és amely a tavaly decemberi Varázsváros karácsonyi vásárt szervezte a téren. Idén Csipakék engedélyt kaptak arra is, hogy a Belváros e kiemelt helyén kitelepüljenek, és gyakorlatilag a tér felén vendéglátó tevékenységet folytassanak.A cégbírósági dokumentumok tanúsága szerint Csipaknak azért nem megy minden simán: az APEH idén február 23-án kilencmillió forint adótartozás miatt, a Fõvárosi Bíróság június 9-én pedig tizenkétmillió forint magántartozás miatt lefoglalta Csipak részesedését a Lipótvárosi Kft-ben. Egyes elemzõk szerint a belvárosi közterületek hasznosítására a Fidesz – MPP jelentõs befolyással van: az V. kerületi Önkormányzat Vállalkozási Bizottságának vezetõje a fideszes Pásztor Lajos, a Fõvárosi Városképvédelmi Bizottság elnöke pedig a fideszes Cselovszki Zoltán. E két bizottság döntései kellenek ahhoz, hogy valaki – mondjuk a Vörösmarty téren – közterület-foglalási engedélyt kapjon. Információink szerint Csipak Péter idén január óta szintén a Fidesz – MPP tagja.

  2. Anonymous szerint:

    Csipak Péter saját bevallása szerint egy idealista, maximalista álmodozó, megrögzött optimista. Ha ezek a tulajdonságok tehetséggel és kitartással párosulnak, akkor nagy dolgok születhetnek.A Belváros két legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje fűződik a nevéhez. A Fashion Street már elkészült, a Main Street Projekt még a tervezőasztalon van. A 2000 októberében alapított Immobilia Zrt. első projektje a Deák Palota felújítása volt, amely 2005-ben FIABCI-díjat, 2008-ban pedig Budapest Pro Architectura díjat nyert.Csipak Péter a Deák Palota felújítása során álmodta meg következő projektjét, a Deák Ferenc utca Deák tér és Bécsi utca közé eső szakaszának elegáns bevásárlóutcává alakítását. Az eredeti szépségében helyreállított Fashion Street tiszteletben tartja az elmúlt évszázadok építészeti örökségét, egyúttal jól illeszkedik a holding alapcélkitűzéséhez, a tematikus városfejlesztéshez.A Fashion Street ma nemzetközi üzleti körökben is jól ismert és elismert márkanév.Csipak Péter azt vallja, hogy a ""Belvárosban csak olyan ingatlanfejlesztéseket érdemes megvalósítani, amelyek a hagyományokra épülve teremtenek értéket, magukon hordozzák a mai modern építészet jegyeit, ezáltal európai, kozmopolita arculatot adnak Magyarországnak. Épített környezetünk minősége nagymértékben befolyásolja az ott élők mindennapi hangulatát.A Belváros fejlettségi szintje alapvetően meghatározza az idelátogatók Budapestről alkotott véleményét, befolyásolva egyúttal az országról kialakult képet is. Fontosnak tartom, hogy az emberek jó hírünket vigyék, ehhez azonban sétálóutcákkal, üzletekkel és éttermekkel teli, biztonságos, tiszta, inger gazdag Belvárosra van szükség. A célom az, hogy ezt megvalósítsam.""A cégcsoport belvárosi ingatlan portfóliójának két legjelentősebb vagyoneleme az Immobilia Zrt. Tulajdonában lévő Fashion Street, illetve a Csipak Acquisitions tulajdonában lévő Immobilia Real Estate Development Kft. fejlesztése alatt álló Main Street Projekt.A modern, formabontó, soha nem látott építészeti megoldásokkal létrejövő épületegyüttes megtervezésével az egyik legnevesebb brit építészirodát bízta meg. Meggyőződése, hogy az új épület csak egy világhírű szakember közreműködésével lehet méltó a Rogán Antal által létrehozott új Főutcához.Csipak Pétert munkájában az alkotás öröme, a siker teszi igazán boldoggá – és még nincs a csúcson. Szabadideje nagy részét családjával tölti. Fia, aki szintén Péter, a Budapesti Corvinus Egyetemre felvételizik, és azt tervezi, hogy tanulmányait egy idő után az Egyesült Királyságban folytatja, ahol az ingatlanfejlesztés tudományát szeretné elsajátítani, hogy egyszer majd apja nyomdokaiba lépjen.

  3. Anonymous szerint:

    Csipak Péter saját bevallása szerint egy idealista, maximalista álmodozó, megrögzött optimista. Ha ezek a tulajdonságok tehetséggel és kitartással párosulnak, akkor nagy dolgok születhetnek.A Belváros két legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje fűződik a nevéhez. A Fashion Street már elkészült, a Main Street Projekt még a tervezőasztalon van. A 2000 októberében alapított Immobilia Zrt. első projektje a Deák Palota felújítása volt, amely 2005-ben FIABCI-díjat, 2008-ban pedig Budapest Pro Architectura díjat nyert.

  4. Anonymous szerint:

    Összefoglalva:A Belváros nagyobb élhetőségét megcélzó, egyetlen építészeti gesztussal megformált, két fél-háztömbnyi területen létesülő épület a visszaadott tetőszinti közterülettel és attraktív felépítménnyel példa nélkül álló építészeti lehetőség a Belváros városszövetében. A Tervtanács az új beépítés kontúrjával, sűrűségével egyetért, de javasolja, hogy a végleges engedélyezési szintű építészeti tervek tervtanácsi véleményezéséig ne kerüljön sor az öt épület bontására. A Tervtanács több tagja legalább a Gulyás-féle ház megtartásával értene egyet, a meglévő épületek értékvizsgálatát dokumentálni kell. A Tervtanács a terv továbbfejlesztése során a Bécsi utcai homlokzatnak a környezetre finomabban reagáló tagolását, a földszint minél nagyobb átjárhatóságának biztosítását javasolja.A Tervtanács a koncepciótervben körvonalazott beépítést – annak tartalma szerint – elvi engedélyezésre ajánlja.

  5. Anonymous szerint:

    Az ÓVÁS! Egyesület aggodalommal figyeli Belváros-Lipótváros Önkormányzata és a Fővárosi Önkormányzat között kibontakozó vitát a fent említett épületek ügyében, és egyértelműen leszögezi, hogy egyetért azzal az állásponttal, hogy a fenti épületek fővárosi védettségét fent kell tartani, és nem szabad utat engedni azoknak a fejlesztői, beruházói törekvéseknek, melyek az épületek lebontását kezdeményezik.Egyetértünk Demszky Gábor előterjesztésének indoklásával is, amelynek leglényegesebb elemét a Harmincad utcai épületnél abban látjuk, hogy színvonalas műemléki helyreállítás esetén visszaállíthatók a szecessziós ház esztétikailag igényes tagozatai, s ekkor már az épület nemcsak jellegzetes tömegével és kapujával, hanem részletformáival is be tudja tölteni azt a hangsúlyos szerepet, amelyet kiemelt helye városképileg indokol.

  6. Anonymous szerint:

    Aggodalommal figyeljük továbbá, hogy az Erzsébetváros után most a Belváros épületeinél is tanúi lehetünk a meglévő építészeti jellegzetességek és értékek, valamint a történelmi városkép alábecsülésének. Nem látjuk biztosítékát annak, hogy az ide kerülő új épületek harmonikusan fognak beilleszkedni környezetükbe, nem látjuk biztosítékát annak, hogy karakterisztikusabbá, szebbé, otthonosabbá teszik majd a meglévő utcaképet, és nem pedig egy újabb, jellegtelen tömegépület kerül majd a most fennállók helyére, mint ahogy az Erzsébetvárosban történt és történik.Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a Petőfi Sándor utca az UNESCO által nyilvántartott Budapesti Világörökségi Terület védőzónájához tartozik, ahol a fenti épületek bontása a Világörökség Egyezmény szabályaival való szembeszegülést jelenti. A Régi pesti zsidónegyed esetében – mely ugyancsak védőzóna — a bontások miatt az UNESCO már figyelmeztette a magyar államot, hogy a bontásokat azonnal le kell állítani. Ez ugyanúgy érvényes Budapest más védőzónához tartozó területére is. Amennyiben Budapesten ezeken a területeken továbbra is folytatódnak a bontások, Budapest könnyen elveszítheti világörökségi címét. Budapest, 2010. április 26.Perczel AnnaÓVÁS! Egyesület elnökdr. Kollonay EnikőSzindikátus Egyesület – Nagydiófa utcaiakfőtitkárBeliczay ErzsébetLevegő MunkacsoportelnökhelyettesKorompay KatalinBudapest Világörökségéért AlapítványfőépítészCsillag KatalinThomas Mann Egyesületelnök

  7. Anonymous szerint:

    Akkor, 1963-ban: A hatvanas évek hőskorszaka a stilisztikai önmeghatározás időszaka volt. A szocreálnak ifjonti hevülettel ellentmondó fiatalok ideje, a magukat a nemzetközi építészet színvonalához mérő, rövid időn belül a meghatározó építészeti műhelyeknek számító nagy állami tervezővállalatok irányításával kultikussá váló nagygeneráció alkotó-építészeinek időszaka. E nemzedék a háború előtti mesterségbeli tudással még rendelkező mesterektől tanulhatott: Gulyás Zoltán Weichinger Károly tanítványa1 volt, a Lakótervben Németh Pál műtermében, majd a Köztiben id. Janáky István mellett dolgozott néhány évig. Rövid kitérő után az Ipartervben kötött ki, ahol 1978-tól irodavezető volt.Hős-időszak ez: Gulyás már 30 évesen Ybl-díjat kapott fehérvári úti OTP-lakóházáért. S ekkor már épült a pesti belvárosban életművének tekinthető irodaháza is: a Chemolimpex központ, melynek alsó két közönségforgalmi szintjét az akkori egyetlen magyar lakossági bank reprezentatív terei foglalták el. A sűrű történeti közegben Gulyás határozott karakterű saroképülete a hagyományos zártudvaros rendszert feloldva a Bécsi utca felől felnyitotta a beépítést cour d’ honneur-t képezve, míg a Deák utcán a zárt homlokzatsort folytatta a Vörösmarty térről indulva.A három épületszárny által közrefogott udvart az első emelet felett rácsgerendás vasbeton-tartókkal lefedve nagy, átlátható pénztártermet hozott létre, négy pillérre kiváltva a födémet. A racionális épülettömeg a sarkon felmagasztosult: az utcaszinti homlokzat enyhén aláfordul saját derékszögű rendszerének logikájából adódóan. Az épületet az Erzsébet híd újjáépítéséből visszamaradt szürke gránit kövekkel burkolták az alsó szinteken és a felső emeletek szalag-ablakjainak mellvédjénél. A fa (!) bukóablakokból képzett ritmikus nyílások vasalatait (nem lévén magyar szakipar) külföldről hozatták.Most, 2010-ben: Az új idők hajnalán 1988-1989-ben átalakításokkal egybekötve felújították az épületet, már az OTP teljes használatára. A hűvösen elegáns nemeskő burkolatot polírozottan csillogó vörös kőlapokra cserélték, a nyílászárókat az osztásrendszer megtartásával teljes egészében mattbronz-mélyszürke fém ablakokra váltották és a tetőterasz szintet átépítették. A legnagyobb változáson az emeleti pénztárterem esett át: a nyomott térarányok korrigálására a négy pillérre kiváltott, természetes fénnyel átvilágított födémrácsot középen kimetszették és centrálisan elhelyezett, térrács alkotta üvegpiramis került rá. Az arányok nem lettek sokkal jobbak, az egyedi belsőépítészeti karakter pedig megsemmisült. Az átalakítások ellenére is szuggesztív erejű azonban az építészeti alapdöntések nagyvonalúsága.A három szárny alkotta udvar felnyitása a nemrég sétálóutcává átváltozott Bécsi felől lazítja a városi zártsorú beépítést, de sajnos biztonságtechnikai okokból nem lehet bejutni az egykoron két utca felé megnyitott belső udvarra. A tömb sarokképzésénél a beforgatott alsó szint ma már talán két szintben lett volna artikulálva, de még így is domináns a felső szintek tiszta építészeti architektúrája és szédítő a konzolosság megjelenése az utcaképben. Nemes arányú a szalagablakos rendszer, melyen a környező házak képe (tényleg) tükröződik.A ház funkcionális tisztasága a telekhatár menti másfél-traktusos és az utcai középfolyosós rendszerrel gyönyörű iskolapélda, miként a szárnyak csatlakozásának fordulósarkaiban elhelyezett lépcső-lift-mosdó-blokkok földszinten megúsztatott tér-testjei is. A faltartók mérnöki-művészi szerkezeti rendszere korlátozza a szabad variálhatóság álnok ezredfordulós kívánalmait, de örökérvényűen megtartatja a logikus osztások mellett a korabeli térstruktúrát.Vukoszávlyev Zorán

  8. Anonymous szerint:

    Csipás szopja Rogán faszát, avagy Rogán szopja Csipás faszát? Ez itt a kérdés.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s