Archive for the ‘giccs’ Category

Fertőrákos, giccs, építészeti karambol, timpanon, oszlopos, blog, giccs, viccesKeddi fika:

Timpanonos, portikuszos, oszloptúltengéses bejáratú kiskastély kutyaólablakokkal, talán még fríz is fut a tulajdonos nemesi őseinek jelmondatával. Nem, nem Butapest, vidéken is vannak kurva építészek és érdekes értékvilágú, tompa megrendelők: Fertőrákoson találtuk eme építészeti karambolt neoklasszicista giccsparádét. Őszintén hiányoljuk a timpanonból a figurális szobrokat 🙂

További balesetek: Rajk piaca a Lehelen, Fehér Ház remake, Hattyúház, Kogart ház, Vezér úti shállálálátábádá

A jól megolajozott önkormányzati adminisztráció elnéző mosollyal hagyja Zugló még megmaradt családiházas-zöldövezeti jellegét lakótelepire cserélni: a mohó lakóparkos maffia erősen igyekszik.

Következő képünkön egy grandiózus, keleties-barokkós-bástyás, deluxe aranyozott cigányfityisz emelkedik ki a magyar síkságból, bemutatva a kerület építészeti szabályozásának, egyúttal minden kispolgári csökevénynek a jóízlés terén. A lakodalmas zene építészeti manifesztációja, vulgar display of power.

Tekintsd meg, majd ki töröld diplomáiddal a segged, kisgecó.





Lelőhely: Vezér és Bazsarózsa út sarka

Kapcsolódó építészbűnőzés: a Fehér Ház Budapesten, az átépített KOGART ház, Hattyúház, Rajk handabandája a Lehel piacon

P.s: kurva foschtalicska építész, Kazahsztánba vele!

Giccsparádénk folytatódik, hülyeségért most a szomszédba, Erdélybe látogatunk, egészen pontosan Kolozsvárra. Tessék, oroszlános kapu, shallalalala. Miért csak a nemességé legyen az élvezet?Cluj, címer, Kolozsvár, koronás, giccs, nemesség, oroszlános, Románia
Cluj, címer, Kolozsvár, koronás, giccs, nemesség, oroszlános, Románia
A nemesség az oroszlánban mindig a hősiesség és a nagylelkűség szimbolikus megjelenítőjét látta, mi is erősen feltételezzük, hogy itt is hasonlóan jellemezné magát a kapu vélhetően román tulaja (a kék színt a vegyes lakosságú területeken a románok használják, eltérően a magyarok által kedvelt zöldtől). Az ötágú korona a köznemesi rangot jelöli a címertani szabályok szerint (a hétágú a bárói, a kilencágú a grófi, a tizenegyágú pedig a hercegi rangot jelenteti).

“A korona (vagy koszorú) a kiválasztottság jelképe. Maga a kör alak a tökéletességet – s miután az ég jelképe is a kör – az éggel való szoros kapcsolatot is jelzi. Gyűrűként egyesíti azt ami fölötte és alatta van, de egyben a földi és az égi világ határát is kijelöli. Kifejezetten az Istentől származó hatalom jelképe is. A Bibliában a korona a tisztesség, az öröm, a nagyság, a dicsőség és az eschatologikus (a hittudomány ága, mely a világ sorsával és elmúlásának problémájával foglalkozik) győzelemjutalma illetve megjelenítője. Első szent királyunk görög eredetű neve is (Hagiosz) Sztephanosz latinra fordítva (Sancta) Coronát, azaz (Szent) koronát jelent.
A címer alapszíne a kék, az ég, a levegő, a víz színe, mely jelképesen utal a tisztaságra, az igazságra és a hűségre is.” (Kacsóta címerének leírása)

No és azt tudtátok, kedves rádióhallgatóink, hogy a Gergényi által példaképének tekintett Fouché francia rendőrminiszter Napóleon által adományozott hercegi címerében egy arany oszlopra tekeredő kígyót találunk. Ezen már a kortársak is jókat somolyogtak, mint „beszélő címeren”. Itt most hosszasan elpoénkodhatnánk azon, hogy Gergényink vaj’ milyen címert kapott Gyurcsitól… ha nem kapott volna az első adandó alkalommal egy hálatelt seggberúgást.

Christian Antik Dekor, XVIII. kerület, Jegenye fasor 17Szeretlek, Bambi. Nagyszarvú suta és gidája.
Antik Keresztény Díszítmények, tán a rómaiaktól. Szem nem marad szárazon.

Állatos oldalaim

Lovak oldalam
Szarvasok Őzek
Oroszlánok között
Tigrisek oldalam

Foltos állatok
Jegesmedve oldalam
Barnamedve oldalam
Óriáspanda oldalam

Pingvinek oldalam
Elefántok oldalam
Fókák oldalam
Zebrák oldalam

Vizilovak oldalam
Farkasok oldalam

Cicák kutyák
Oroszlánok
Más állatok (Zsuzsa verse)

Christian Antik Dekor, giccs, őzsuta, suta, gida, giccsparádé, Üllői út, őzike, őzikék, BudapestAz Üllőin fotózta Bringabáró.

XXI. Század Kft Perzsa Galéria Stilbútor Lakberendezés Baba Jafari Ahmed Reza boltja  Cím: Budapest, VII. kerület Rákóczi út 64 arany, Erzsébetváros, lakberendezés, Rákóczi út, stílbútor, stíl bútor, VII. kerületFrissítve a Budapest Száksz blogból 🙂

Hát azért, mert a 37. oldalon a “Must see” felsorolásban a derék harmadik helyen végzett egy budapesti bolt, a Rákóczi úton lévő Stíl Bútor.

Asszongya:

“A magyarok régebben kifejezetten büszkék voltak kifinomult ízlésükre, egyéni és különleges látásmódjukra; esztétikai kérdésekben vitába csak a honfitársaikkal szálltak szembe, hisz’ más ahhoz úgysem érthetett. Látszik, hogy régen elmúltak már ezek az idők, hiszen egy ilyen, minden bizonnyal tradicionális, ősi magyar díszítésekkel ellátott hétköznapi (de cseppet sem hétköznapi!) tárgyakat áruló bolt összképe, megjelenése mindenképpen a döbbenet kategóriába sorolható.”
Évek óta megyek el a bolt mellett majd’ minden áldott nap, így már nem fáj a retinám a látványtól. Annál inkább a lelkem, amikor a döbbent arcú turisták fotózgatják egymást, a kirakatot, és nem tudják eldönteni, hogy ez mi a tök: ez most akkor valami nemzetközi, kortárs, esetleg helyi? Végül abban maradnak, hogy helyi lehet, mert csak Románia közepesen eldugott piacainak kínálatában lehet ennyire undorító, giccses dolgokkal találkozni.

Hogy tartja el magát ez a bolt, miközben a fél Rákóczi út kipusztult? Én még egyetlen vevőt nem láttam bent. De eladót se, sőt igazából élőlényt sem. Persze aztán könnyen lehet, hogy a román és az orosz maffia kedvenc kis teszkós-IKEA helye ez, ki tudja? Mindenesetre tényleg létre kellene hozni azt az ízlésrendőrséget.

XXI. Század Kft
Perzsa Galéria
Stilbútor Lakberendezés
Baba Jafari Ahmed Reza boltja

Cím: Budapest,
VII. kerület
Rákóczi út 64

Arany
Kémiai elem. Alakíthatósága miatt a tiszta arany rendkívül jól dolgozható fel, mégis olyan puha, hogy használati célokra, réz- vagy bronztárgyaknak már az antik világ számára is ismert égetett aranyozására csak rézzel, ezüsttel, nikkellel stb. ötvözve jöhetett számításba. A történelem korai szakaszában az aranyat kultikus és műtárgyak készítésére, valamint kincsképzésre használták fel. Az egyiptomi fáraóktól kezdve ezt a fémet csereérték-mérőként is igénybe vették. (fogalomtár)