Várjuk a talajcsúszamlást, de most nem politikai értelemben.
Kis csermelyek áztatják a Raiffeisen Gödre néven elhíresült hatalmas sebet Budavár oldalában. Még úgy-ahogy tartja magát az oldalfal, bár már a terepet őrző cég elvontatta a lakókocsiját. Egy csöpp, két csöpp: ketschup.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Kultúra Támogatásáért díjjal tüntette ki a Raiffeisen Bankot. (2006)
Aki ismeri a Raiffeisen társadalmi felelősségvállalástól és városszépítő tevékenységtől áthatott ténykedését, az bizonyára megérti, hogy a Raiffeisen Bank derék igazgatója, Felcsúti Péter elvtárs számára egy versikével kedveskedünk.
A verset egy bizonyos Roman Storkin, orosz származású és meglehetősen balsorsú vámpír írta a Tyutcsev nevű, XIX. századi albán költő véréből készült preparátumból ihletődve. Ezzel a verssel szeretnénk örömöt szerezni a Raiffeisen Bank menedzsmentjének, valamint a misztikus, felhőkbe vesző ZSEAOAI (Zseton Über Alles Anyámat Is) csúcsán éldegélő Felcsúti Péternek.
A képek a Raiffeisen Bank beruházásában készült óriási gödörről készültek, mely jelenleg összeomlással fenyegeti a Várat.
“Egy mélygarázs építéséhez korábban ásott munkagödör miatt maradt támasz nélkül a budai Várban a Karakas pasa torony délnyugati sarka, amely alól egy mintegy két köbméteres alaptömb szakadt ki – közölte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). A hivatal elrendelte “az esetlegesen kialakuló életveszély” megelőzését, illetve felszólította az építtetőt és a beruházót a torony alatti földtömeg stabilizálására.” (index.hu)
Tovább a Raiffeisen Gödörre (tavalyi felvételek), valamint a világörökség másik oldalán ténykedő Strabagra (szándékosan elkúrt rakparti súlytámfal?)
Az örökségvédelmi hatóság állásfoglalása szerint a garázs belsõ vasbeton tartószerkezetét 2009. június 1-ig kellett volna megépíteni, vagy a földet visszatölteni, mert az ideiglenes tartószerkezetet rögzítő hornyok statikai teherbírását júliusig garantálta egy szakvélemény. Ha a garázs visszatemetése mellett döntenének, akkor is meg kellene építeni valamilyen tartószerkezetet, hogy ne süppedjen be a Csikós udvar alatti domboldal. Felmerült, hogy az állam vásárolja meg a várgarázst, hiszen gazdaságosan üzemeltethetõ lenne, továbbá az eddigi egymilliárdos ráfordításból – elsősorban a régészeti feltárások kapcsán – már kifizetett háromszázmillió forintot. Az ingatlan állami tulajdonú, a befektetõ 60 plusz 30 évre szerzett vagyonkezelési valamint üzemeltetési jogot.
Nyáron, nyárközépen körbefotóztuk a Vár nyugati oldalán, a Csikos Udvar (lásd. 
“Bár a Budapesti Történeti Múzeum beadványban támadta meg az elképesztő döntést, a KÖH formai okokra hivatkozva (merthogy késve kapták meg az iratot) elutasította az ellenvetést, így semmi akadálya sem volt annak, hogy az „ingatlanfejlesztő” dózerek a majdani haszon érdekében meginduljanak a magyar műemlék ellen. Ötszáz év történelme vált két hét alatt porfelhő és robaj kíséretében törmelékké.” (
Budapest Blog 