Legolcsóbb: Lónyai söröző a Lónyay utcában

Tetthely? A Dunával párhuzamos utcácskában.
Valoszínűleg a város legolcsóbb kocsmája. Üveges lóhúgy má’ 140 forinté’.

Csak üveges sörök. Az audió horrorról a Juventus rádió gondoskodik. Hatalmas lendülettel kezdek a fogyasztásba, hogy csökkenjen a rettegés.

3 szint, 1 szerencsétlen robotpultos, erősen túlterhelve. Ilyen árak mellett csak egy darab rabszolga üzemeltetésére futja. Hétvégén karaoke. Erős proliszag, seggrészeg diákok. Időnként “diákakciók”, szinte ingyen az etil. Kockafejű ördög Tv nincs, Laudetur Iesus Christus, az ifjú vendégsereg kénytelen társalogni berúgás közben.

Lónyai Söröző Pub Faszom
Cím: Budapest
IX. ker., Lónyay utca 36.

Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért (Nagylónya, Bereg vármegye, 1822. január 6. – Budapest, 1884. november 3.) politikus, miniszterelnök, publicista, az MTA tagja, elnöke; 1871. augusztus 3-ától gróf.

A sörivó népet szolgáló sörjárőr beszámolója

Kapcsolódó: homár, kocsma blog

Dzsuvás Fidesz iroda

Budapest lepukkant párthelységeit bemutató sorozatunk folytatódik, most jó ütemben a Fideszre szállunk rá: tessék megnézni ezt az igénytelenséget, ezt a falra kent szemetet a Fidesz kerületi irodáján. Pfúj. És ezeké most az ország, mindörökkén-örökké, ámen.

Elkövető teggelő kismocsok, pfújpfúj, gergényit neki: igen-nem.

cím: 1092 Budapest, Lónyay u. 48.
(a Bakáts utca sarkán, a Ráday utcától és a Bakáts tértől nem messze)

Kapcsolódó: Magyar retek (az MSZP józsefvárosi irodája Komássy Ákos kommentjével + az SzDSz óbudai székháza + Romok a Lónyayban + Piros Pont megrongálva (a vég kezdete) + Piros Pont kiadó (vég)

Forradalom Ferencvárosban?

Névtelen nevű kedves olvasónk hívta fel a figyelmünket a Lónyay és Mátyás utca sarkán levő, szarral leöntött, bevert ablakú hajdani MSZP irodára. Talán valami lokális forradalom volt Ferencvárosban és mi kimaradtunk belőle 😦

A hordóban vörösbor volt, és a párizsi Saint-Antoine negyed szűk utcájának földjét festette vörösre. De vöröslött tőle sok kéz is, meg sok arc, sok pőre láb és sok facipő. (…) Azoknak, akik a dongákat szopogatták mohóságukban, tigrispofát festett a vörös latyak, és egy szurtos tréfacsináló, akinek a fejéről hosszú, mocskos hálósipka löttyent alá, a sáros borseprőbe mártotta ujját, és felírta egy falra: VÉR.

Lehettek vagy ötszázan, de úgy táncoltak, mint ötezer ördög. A saját danájuk muzsikált nekik. A népszerű forradalmi indulóra járták, amelynek olyan dühös a ritmusa, mint a közös fogcsattogtatás. (…) Nincs az a közelharc, amely félig oly ijesztő lehetett volna, mint ez a tánc, annyira látszott rajta, hogy valamikor ártatlan, egészséges időtöltés volt, amíg rajta nem hagyta a keze nyomát az Ördög, olyan eszközzé torzítva, amely ma már csak arra jó, hogy bőszületig hevítse a vért, eltompítsa az érzékeket, és vassá változtassa a szívet. (Dickens a forradalomról)

Kapcsolódó: Piros pont kiadó, az SZDSZ óbudai székháza, Magyar retek: az MSZP józsefvárosi irodája, Megkerült Lasz György emléktáblája (In-Kal)

Majom Ferencvárosban