A 23. zsoltár az ablakban
Leleplezzük a szocialista lakótelep klerikális reakciósát. Fedelet és falakat adott neki a munkáshatalom, erre tessék, ez a javíthatatlan horthysta-fasiszta megtévesztette a lakáskiutaló illetékes elvtársakat. És nem átalotta szégyenletes maradiságát az ablakrácsán keresztül hirdetni, melynek alapanyagát valószínűleg a vas és acél országát építő dolgozó népünktől fusizta el!
(Lelőhely, XIV. kerület, Zugló, Bagolyvár aka 926.-ik utca)
Zsoltárok könyve, 23. zsoltár – Dávid (király) zsoltára:
Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.
Füves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem.
Lelkemet megvidámitja, az igazság ösvényein vezet engem az Ő nevéért.
Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert Te velem vagy; a Te vessződ és botod, azok vígasztalnak engem.
Asztalt terítesz nékem az ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.
Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.