Budaörsön, a lakótelepen kémkedtünk: Szivárvány és Baross utcánál levő BKV és Volánbusz végállomás.
Névsorolvasás, vizuális terrorizmus, az örök világhosság fényeskedjék nekik. Magyarország leggazdagabb régiójának nincsen pénze, h lefesse a hülyegyerekek firkáit. Há’ csoda-e, hogy egymást überelve odaszoktak a szeméttelepre? Naazé.
YORK + BNF + OWE + DSK + PHIL stb, mán mink is unjuk ezeket a garázda kis pöcsöket meg a közönyös polgárokat. Megérdemeljük egymást.
Archive for the ‘writers’ Category
Budaörs, BKV, Volánbusz, dzsuva
Posted: július 10, 2010 in agglomeráció, BKV, Budaörsi lakótelep, Budapest, falfirka, lakótelep teg, street art, tag, teggelés, vandalizmus, végállomás, Volánbusz, writersFuck Nazis
Posted: június 11, 2010 in 6. kerület, antifa, antifasiszta, blog, Budapest, falfirka, graffiti, graffito, Magyarország, RFS, tag, teg, Terézváros, vandalizmus, VI. kerület, writersLibsik vagyunk, szal megértjük, ha valaki nácistákkal akar közösülni, esetleg másokat is erre buzdít. De ne a házfalakat összerondítva tegye közhírré ezirányú szándékát, léccilécci.
Bónuszként a Minden Idők Legnagyobb Fosch- és Pénztalicska sorozata, a Szomszédok.
Most éppen az antifasiszta propagandát nyomják, a szokásos magas színészi színvonalon.
Kapcsolódó antiifaszságok: a Drágajutkám által lefülelt képregény + Nazi Skins Must Die + Good Night White Pride I. + Good Night White Pride 2. + Antifasiszta mocsok a Kultúrparton + Horogkeresztet a házfalakra! + Nagy Magyarország az Obiban + Space Invaders Against Homophobia + Becsület napja szlovák vendégekkel a Hősök terén + Tarka Magyar demonstráció + Marxim: a kommenizmus vicces kísértete + Che Guevara emlékkápolna a Ráday utcában + Lenin körút Sopronban + Gyurcsány a Rózsadombon + Demszky Gábor utolsó fellépése + Klerikofasiszta ablakrács + a Demokratikus Charta uccsó lövése + Garaczi László és a nácista építészet + MÚK + mikor a tolvaj a náciktól félti a várost + Cafe Eklektika + Castro Bisztró + ingyenes Operabál rászorulóknak + Tömeges buzulás a Szimpla kertben + Meleg Méltóság Menete 2009, 2. rész + Meleg Méltóság Menete, eső rész + Hungarika koncert a Jobbik Majálisán, 2009
egy kis zene:
Szegedi élménytúra: Botkát Budapestnek!
Posted: május 24, 2010 in borfesztivál, DRC, falfirka, fotók, képek, photos, pictures, public art, SKF, street art, Szeged, tag, teg, THA, writers“Szeged nem volt, hanem nincs.” Ferenc József
DEDEDEDEDE! Nagyon is! A néhai Pol-Pot megye fővárosa él és virul.
Egy lapos ékszerdoboz: Szeged. Király módon kisuvickolva, szemét és hámló vakolat nélkül. Út szélén parkoló autók helyett biciklisávok, használható bringatárolók mindenfelé. Botkát gond nélkül megválasztanám Budapest főpolgármesterének, súlyos komcsifóbiám ellenére. Botka für Budapest!
Bennszülött: “én is erősen jobbos vagyok, haver, de amit Botka tett a városért, az előtt le a kalappal.”
Ok, Botkát királynak)))
A „Sóhajok hídja” a velencei híd mintájára épült 1883-ban abból az alkalomból, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király Szegedre látogatott megtekinteni az árvíz után újjáépített várost, és megnyitni az új színházat. Az uralkodó a Bérpalotában szállt meg, s így közvetlenül eljuthatott a városházára.
A Sóhajok hídja és a Zsótér-ház közt található a sárgára festett, neobarokk városháza. Első formájában 1728-ban készült el, majd 1804-ben Vedres István tervei alapján újjáépítették. Az 1879-es nagy árvíz utáni, jelenlegi állapotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban érte el. 2004 vége óta a Városháza óratornyában Wi-Fi-antenna kapott helyet, ami ingyenes internethozzáférést tesz lehetővé a téren, és a városháza környékén egy 1,5 megabit sávszélességű vonalon keresztül.
Szeged egyik nevezetessége, a Virág cukrászda: a tulajt és egész családját lemészárolták.
A Virág Cukrászdának otthont adó koraekletikus Új Zsótér-ház 1873-ban a „Nagyvíz” előtt épült. 1874 nyarán köztudomású volt, hogy az Új Zsótér-ház Klauzál tér felőli földszintjén „Allemann és társa” cukrászdája lesz, ami még azévben megnyílt.
Íme a január 1994 január 26-i DM címei: „Lemészárolták Z. Nagy cukrászt és családját – Ötmillió a nyomravezetőnek – Négyes gyilkosság Szegeden”. A rendőrségi sajtóközlemény így szól: „A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes vagy tettesek ellen, aki (akik) 1994. január 23-án, feltehetően az esti órákban, lakásában lőfegyverrel megölte (megölték) Z. Nagy Bálint 42 éves Szeged, Bárka u. 6. szám alatti lakost, valamint 42 éves feleségét és 16, illetve 10 éves gyermekét.”
Január 27-én így szólnak a lap címei: „Kérdések – válaszok nélkül – Felbolydult a város – Virágok a cukrászda ajtajánál – Hány sakál bérelhető néhány órára?” A rendőrség csak tapogatózik, nem beszél. Dr. Németh Károly százados, sajtószóvivő csak annyit mond: „– Kérjük az olvasókat, hogy amennyiben bármilyen felvilágosítással tudnak szolgálni a Z. Nagy család barátai, üzleti köréről, arról tájékoztassanak bennünket. Ismétlen: az esetleges nyomravezetőnek az ORFK vezetője nettó ötmillió forint jutalmat ajánlott fel, személyisége teljes inkognitóban tartása mellett.”
Ráadásul ugyanez a lapszám arról is beszámol, hogy: „A szegedihez hasonló gyilkosságok történtek Szabadkán is. Az elmúlt négy nap alatt 9 holttestet találtak Szabadkán és környékén. Legutóbb Palicson, ahol egy házaspárt gyilkoltak meg. Személyazonosságukról nem tettek közzé semmit, ám azt tudni vélik, hogy a ház, ahol a bűntény történt, a szerb alkohol- és dohánymaffia tulajdonát képezte. A gyilkosságok módja – információink szerint – kísértetiesen hasonló.”
És a DM néhány nap múlva közzé tesz egy fantomképet az egyik keresett gyanúsítottról.
Magda Marinko rendőrkézen
A február 2-i DM címei már így szólnak: Z. Nagy-ügy: előzetes letartóztatásban a „fantomkép” – Kihallgatás – két bombariadó között. A történtekről így számol be a lap: „Dr. Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Bíróság alelnöke ismertette a döntést: tegnap, február 1-jén a bíróság elrendelte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság által 1994. január 28-án este őrizetbe vett személy egy hónapos, március 1-jéig tartó előzetes letartóztatását a Z. Nagy-ügyben elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban.” A gyanúsított bírósági kihallgatását két bombariadó is megszakította.
A február 3-i lap arról számol be, hogy: „A nyomozók először nevezték meg a pénteken az őt kihallgató rendőrtisztre támadó, majd kedden előzetes letartóztatásba helyezett személyt. Magda Marinko ő, jugoszláv állampolgár. Dr. Lukács szerint nevezettet adategyeztetésre hívták be a rendőrségre, s „elszámoltatása” közben merült fel ellene a gyanú: köze lehet a Z. Nagy család kiirtásához.” És az is kiderül, hogy a Kecskeméten december 20-ára virradóra Horváth Antal és neje, valamint Dragutin Kujundjic horvát állampolgár sérelmére elkövetett gyilkosságok ugyanazzal a lőfegyverrel követték el, mint amellyel a Z. Nagy családot lemészárolták.”
Ezen a napon tüntetésre is sor kerül Szegeden. Sokan vízumkényszer bevezetését követelik, hogy kiszűrhessék a határokon átjáró veszélyes bűnözőket.
Rongáljátok meg az óriásplakátokat!!!!!
Rátkai Sándor 1914-ben született és immár 75 éve készíti a lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi papucsot. Valaha 40-50 műhelyben gyártottak városszerte ilyen lábbelit, mára azonban csak Sanyi bácsi ismeri e régi mesterség fogásait. A népművészet mestere ennyi év után sem hagyta abba a munkát. A Munkácsy utcai lakásában ott sorakoznak az asztalon a papucskészítéshez nélkülözhetetlen szerszámok.
– Régen volt olyan hét, amikor 40 papucs is kikerült a műhelyből – idézi fel emlékeit Sanyi bácsi -, ám mostanság már öregesen, ráérősen dolgozom. Könnyebben is fáradok, na meg az az igazság, túl nagy kereslet nincs is erre a termékre. Pedig nagy hírneve volt egykoron a szegedi papucsnak. A török korból maradt ránk ez a mesterség. Elődeim oly nagy ügyességgel formálták a díszes, bőrből és bársonyból összevarrt, virágmintákkal ékesített lábbelit, hogy már a XVII. és XVIII. században ismertté vált országhatáron túl is. A XIX. században, amikor a nagy árvíz után kikövezték Szeged utcáit, az asszonyok elköszöntek a csizmától, és szinte minden helybeli menyecske ilyen papucsot húzott a lábára, ha templomba, piacra vagy akár bálba ment. Meg is élt ebből a szakmából 40-50 mester.
Mitől szegedi a szegedi papucs?
– Elsősorban a hímzéstől. Ezt régebben a feleségem csinálta, de miután meghalt, egy hímző asszony készíti. Mezei virágok, pipacs, nefelejcs, kalász ékesíti. Inaskoromban nem ilyen papucsok voltak, csak egyszerű bársonyból készült, hímzés nélkül. A hímzett papucs 1935-ben jött divatba, akkor kezdték ezt a bojtos, szalagos jobb- és ballábast készíteni. Azelőtt forgatós volt, vagyis nem különbözött a jobb láb a baltól. Ezért mondják, hogy a szegedi papucsnak nincs párja.
A papucsok sem mind egyformák.
– Ez a sötét színű lábbeli korosabb asszonyok lábára készült – világosít fel a mester -, míg a vidám színűeket fiatalok hordták. Napjainkban már legfeljebb a néptáncosok lábán fedezni fel a szegedi papucsot. Akkor lennék csak igazán bajban, ha hirtelen meglódulna a kereslet – mosolyodik el Sanyi bácsi.
– Rajtam kívül már senki nem tud ilyen lábbelit készíteni, s bár megfordult nálam néhány tanonc, mind úgy döntött, jobban fizető szakma után néz. Mondta is a volt polgármester, Szalay István: Sanyi bácsi, magát mi nem engedjük meghalni addig, amíg nem gondoskodik utódjáról. Nos, most az alapítvány által három fiatal is lehetőséget kapott arra, hogy kitanulja a mesterséget.
Hogyan kezdte ezt a mesterséget?
– Tulajdonképpen kosárfonónak indultam, 11 évesen. A kosárfonó mester sógora volt a papucsos mester. A papucsos inasokkal laktam egy műhelyben, ott aludtam velük. Aztán a kosárfonó tönkre ment, elköltözött Pécsre. Anyám nem engedett el utána, azt tanácsolta legyek inkább valami más. Mivel jó barátságban voltam a papucsosokkal, átmentem hozzájuk. Soha sem bántam meg, nagyon szeretem a munkám. Így történt, hogy 12 éves koromban bekerültem a három segéd közé. A mester nem igazán tanított, úgy kellett ellesni a szakmát, de gyönyörű papucsokat készített.
Hűtlen volt akár csak egyszer is a szakmájához?
– Világ életemben ebből éltem. Mikor hazajöttem a frontról ’44. szeptemberében, önálló lettem, négy segédem volt. Akkor fapapuccsal mentem a piacra, mert nem lehetett kapni anyagot. 25 évig a Kölcsey utcában béreltem egy műhelyt. Mikor a Royal szállót kezdték ott építeni, átköltöztem a Dóm térre, ami azért volt jó, mert ott sokan megfordultak, idegenek is jöttek csodálni a teret. Öt évig voltam itt, mikor a Levéltár bővítése miatt költöznöm kellett. Kértem több helyet is, amiről tudtam, hogy üres, de azt felelték, hogy már elkelt. Kijelöltek nekem egy műhelyt, ahova nem akartam menni. A végén már a rendőrség is kijött egy teherautó kíséretében, hogy most pedig felpakolják a cuccomat és a számomra kijelölt helyre visznek. Láttam, hogy ennek fele sem tréfa és megegyeztem velük, hogy pakolják fel a cuccom, de haza, a lakásomra vigyék. Annyira mérges voltam, hogy azonnal nyugdíjaztattam magam, persze már elmúltam akkor hatvan éves.
Mi lett az árukészlettel?
– Sok papucsom volt készen, kértem kiárusítási engedélyt. Aztán váltottam működési engedélyt is, és az otthonomban folytattam a mesterségemet.
Hol mutatta meg a munkáit, Szegeden kívül?
– Huszonöt évig jártam fel Pestre, nemzetközi vásárokra. A legutolsó 1950-ben volt. Egy-egy kiállítás tíz napig is tartott, de volt három hetes is. Ilyenkor eladtam 200-300 papucsot is. Abból tudtam ezt a lakást is megvenni. Akkor 97 forint volt egy papucs!
A családjában folytatta valaki a mesterséget?
– Nem. Én mindig bent voltam vagy a boltban, vagy a műhelyben. A három fiam tanult, nagyon ritkán szaladtak be hozzám. Ha itthon dolgoztam volna, akkor akaratlanul is megtanítottam volna őket, de így nem sikerült.
Óhatatlanul felmerül a kérdés, miért nem Sanyi bácsi fia örökíti tovább a hagyományt. A mester csak legyint. Az okokat az elmúlt politikai rendszerrel magyarázza, de azonnal hozzáteszi: utólag már örül, hogy gyermekei inkább továbbtanultak. 2004-ben Rátkai Sándor mellé három tanuló került, hogy kitanulják a szegedi papucs készítésének mesterségét, de közülük csak egy ragadt meg, a kiskunfélegyházi Ormándi Sándor. Igaz Rátkai Sándor előszobájában el se férnének többen, hiszen még új műhely kialakítására még nem kapott segítségek az önkormányzattól.
Rátkai Sándor meggyőződése, hogyha nagyobb reklámot csinálna a papucsnak a város, a minden különlegességre vevő nyugatiak biztos megkeresnék a boltok pultjain. Dísznek vinnék, vitrinbe raknák, mint ahogy a mostani vevők is. De mit számít ez, ha Szeged jó hírét öregbítenék a díszes papucsok. (www.szegedportal.hu)
Cím: 6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 61..
Honlap: www.borpatikaszeged.hu
Telefonszám: +36 (62) 451 645
+36 (20) 965 3992
Kategória: Kocsma, Söröző
Beszélgetésre kiváló, minden korosztály látogatja. A szenespincés freskó is megér egy látogatást.
Orbibácsi is szeret óriásplakáton mutatkozni. Sejtésünk szerint nem ez az ember fogja kiseprűzni ezeket a városrondító szemetelőcégeket Magyarországról.
Reök-palota és a nevezetes lovasszobor, melynek faráról nevezték el a háta mögötti felsőoktatási intézményt. “A Reök-palota előtt található kis hangulatos teret a 3. honvéd huszárezred lovas szobra díszíti. Gách István és Turáni Kovács Imre alkotása 1943-ban készült el. A teret végigjárva a látogató könnyen ki tudja találni miért is kapta a szegediektől e tér a Lófara nevet.”
A pesten megszokott, tolakodóan csiricsáré, rikítő üzletek, portálok helyett polgári visszafogottság. És a kommer időkben “modernizált”, átépített kirakatok is visszakapták eredeti, atz épülettel harmonizáló eredeti állapotukat.
A tegelő minifütyik a telefonfülke hazavágásától kapnak szerotinin-fröccsöt. Én meg agyfaszt a méregtől.
Klebesberg Kúnó szobra, érdemeivel teleírott lapokkal. Egy külön posztot érdemelne a szobor maga.
A borfesztivál mélypontja: 3000 éves slágerek a Stand Up nevű formáció előadásában, mérsékelt érdeklődés közepette. Zokogva menekültünk a vidéki Tisztelet Társasága baszodj meg Schmuki nyugdíjasdiszkókra hasonlító zenei felhozataltól. Itt még az EDDA és a Lokomotív menő? A szervezők nem kockáztattak egy kortárs zenekarral?
EOS, BPTS. Miért nem óriásplakátokat rongáltok, ti nyavalyás seggszőrcsócsáló nokkedlik? Azoknak van tulaja, egy-kettőre elkapnának benneteket, gyáva kis péniszpumpák, tik.
Kapcsolódó: IV. Béla lovasszobra + Archeológiai expedíció Szegeden a Kétfarkú nyomait kutatva
Kúvanyád.
Posted: május 22, 2010 in 9. kerület, blog, Boráros tér, Budapest, falfirka, IX. kerület, public art, street art, tag, teg, teggers, vandalizmus, writersÖntsd a falra a lelked, kisköcsög.
lelőhely: Budapest, Boráros tér, Soroksári út
tovább a falfirka blogra
CBA Pesterzsébeten: vakarjátok le a CBA-t
Posted: május 19, 2010 in 20. kerület, blog, Budapest, CBA, Pesterzsébet, public art, street art, tag, taggers, teg, teggelés, teggelők, Vágóhíd utca, writers, XX. kerületA Soroksárral történt szerelmi szakítást követően megalakult Pesterzsébeten kalandoztunk. Tudjátok, Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta.
Oszt a a koszos, igénytelen boltok sorozatunk bemutat:
A kisköcsögök agresszív egomániája találkozik a nagy magyar igénytelenséggel
cím: CBA
1201 Budapest, Vágóhíd u. 44.
Tel.: 283-1119 Fax.: 1/283-1119
az ásatag falfirkák a norc.hu-n:
továbbtekerés a falfirka blogunkra
Másszanak lépcsőt az autók!
Posted: március 18, 2010 in aluljáró, blog, Budapest, falfirka, graffiti, Hungary, Magyarország, Margit körút, Margit-híd, public art, street art, tag, teggelés, writersTovábbi fölösleges aluljáró, le (fel?) vele: Domus Bútoráruház – 1134 Budapest, XIII. kerület, Róbert Károly körút 67, (Lehel utca kereszteződés)
Fuck Cops
Posted: március 7, 2010 in blog, Budapest, falfirka, fuck cops, graffiti, rendőrség, street art, tag, teggelés, writers
fotó: Rudi
ajánlott: falfirka blog
Háda rongykirály és a tegek
Posted: március 4, 2010 in blog, Budapest, falfirka, Ferencváros, használt ruha, Háda Kft, IX. kerület, second hand, street art, tag, teg, teggelés, teggers, turkáló, vandalizmus, writers
A rongykirály dzsuvás boltja az Üllőin.
Persze, a rongyokból nem telik egy vödör festékre, hogy a kedves vevők ne egy nyomorúságos gettóban érezzék magukat… Hja, aki már a Váci utcában is kétszintes rongykereskedést nyitott, az már nem foglalkozik olyan apróságokkal, mint az összefirkált fal. Angol, minőségi, használtruha. Igényes szegényeknek.
Groupama Garancia Biztosító
Posted: február 24, 2010 in blog, Budapest, falfirka, Groupama Garancia Biztosító, igénytelenség, OTP, public art, street art, tag, tagger, teg, teggelés, vandalizmus, writers, XIII. kerületCégek, amelyek villámsebesen alkalmazkodtak a budapetiek elvárásaihoz: légyen dzsuvás és lepukkant az irodátok, akkor megbízunk bennetek. Fő az otthonosság.
A tekintélyes francia Groupama Csoport magyarországi leányvállalata és az OTP Garancia Biztosító 2009. április 1-jei fúziójával megalakult a magyar biztosítási piac új, jelentős szereplője, a Groupama Garancia Biztosító. A Groupama Garancia Biztosító az egyéni ügyfeleknek, ezen belül is a családoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak kínál teljes körű biztosítási védelmet. A Groupama Garancia Biztosító Magyarországon 150 fiókjában, több mint 2500 üzletkötőjén, az OTB Bank 400 fiókjában, valamint nagyszámú alkusz partnerén keresztül áll ügyfelei rendelkezésére komplex pénzügyi szolgáltatásokat nyújtva.
Groupama Garancia Biztosító
cím: 1135 Budapest Lehel u. 33.
Nyitva tartás:
Hétfő-Csütörtök: 08:00-17:00
Péntek: 08:00-14:00
Az Oxford Press a pesti dzsuvában
Posted: február 24, 2010 in belváros, blog, Budapest, falfirka, graffiti, igénytelenség, könyvesbolt, könyvkiadó, Oxford press, street art, tag, teg, V. kerület, writersItt van Európa.
Igénytelen, lepusztult küllemű “nyugati” cégek Magyarországon sorozatunk folytatódik, mert senki sem akarja helyettünk megcsinálni. Talán írunk az angol központba, hogy a helyi cégük milyen dícséretesen beledzsuvásodott a Főpolgármesteri Hivatal koszlott környezetébe. Vehetik ezt fenyegetésnek.
Oxford University Press Könyvesbolt
Bookshop Kft.
1052 Budapest, Gerlóczy u. 7.
Tel.: (1) 318-8633
Fax: (1) 411-0404
e-mail: info@oupbooks.hu
Nyitva tartás:
Hétfõ – péntek: 10h – 18h
Szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt Magyarország egyetlen Oxford University Press könyvesboltjába, ahol a kiadó teljes könyvkínálata megismerhetõ!
Könyvesboltunk különlegessége, hogy nemcsak az ELT, azaz az angol nyelv tanításával foglalkozó részleg, hanem a kiadó többi divíziója is jelen van kiadványaival; elsõsorban az OUP Educational Division-je, mely az angliai iskolásoknak készít tankönyveket, melyek a magyarországi kéttannyelvû iskolák számára is hasznosak lehetnek.
Ha az összes oxfordi könyv, kazetta, videó nem is fér be üzletünkbe, katalógus segítségével minden létezõ mû megismerhetõ és megrendelhetõ.
Az OUP ELT kiadványokat tekintve pedig teljes a választék. Minden egyes tankönyvet, olvasmányt, szótárt, nyelvtankönyvet, videót, CD-ROM-ot, kazettát stb. kézbe lehet fogni, meg lehet vásárolni!
Boltunk Budapest szívében, a Gerlóczy utcában található, mely a Deák térrõl néhány percnyi sétával igazán könnyen megközelíthetõ
További koszlott cégek: Unicredit Bank (Fehérhajó-Bárczy), Főpolgármesteri Hivatal, Intermédia (köztéri hirdetőcég, lepukkant utasbeállók); a T-Com reklámmal borított, lerobbant telefonfülkéi; légszennyezettségmérő állomás (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Erzsébet tér); Katolikus Anyaszentegyház; T-Com; Citibank; Match; Profi; Intermédia: egy éves tré