Baky 2 a Fészek borozó romjain

Ma új életet kezdek: dohányozni fogok! (minden jog fenntartva: Disznó)

A sánta pultos repül az orgonához. Nem olcsó, de legalább drága))) Az egyik legnyomasztobb kocsma a városban, ide még visszatérünk, természetesen. A muzeális monitort megnézni működés közben.

Azoknak, akik szeretnek a föld alá bújni vedelés céljából. Fészek korában még a Fordítóiroda poliglott munkatársait, mára csak félanalfabéta gimnazistákat láttunk. Német nyelvleckét tart a rászorulóknak egy csajszi, visszhangos és nyirkos a hátsó terem. A teát egy söröspohárban kaptam, hozzá szívószálat, hogy azzal kevergessem. Nagyon szockó hangulat, lotyaszájú Gyurcsány Ferencet álmodjuk ide üzletvezetőnek.

Baky 2, a néhai Fészek borozó
cím: 1063 Budapest VI. Terézváros

Kmetty György utca 22.
Közlekedés: Sárga Metró

Kmety György (Felsőpokorágy, 1813. május 24. – London, 1865. április 25.) honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.

Bakegér Borozó

vörösre festette haját a bögyöske
de lebuktatta a lábaköze

Szeretem, mert echte magyar. Nem pub, nem bár. És nem akar többnek látszani, mint ami: barátian olcsó csehó szakadt arcoknak. Egy faszos egérről elnevezett pincekocsma a demokratikus baloldaliak értékelvű közösségének székháza mellett, a rövid nevű Ó utca és Jókai sarkán. Hajléktalanok, csóró gimisek, eccerű belvárosi prolik, punkok, szkinek és egy csikágói félvér négercsávó. Félfehér négercsávó. Félnéger fehércsávó. Afróeurópai. Illetve afróamerikaieurópai. Bazmeg, jóarc. Valamint a már említett MSZP székházból stresszcsökkentőért leugró öltönyös bideskomcsik látogatják. És a környéket összefirkáló szararcú hülyegyerekek tegeit is felismertük az amúgy korrekten felújított klóban. Nagy nap volt tegnap a Bakegér történetében: a választások éjszakáján, vmi beteg SM ötlettől vezérelve lezárták a Maszop székházában a klót a sajtócsürhe előtt (baszki, hidegvízre talán a jövőben is futja, kedves elvtársak), oszt annyi újságírót láttak itt vizelni és inni, hogy csak na, csengett a kasszagép furtfeszt.

MSZP: Az újságírók jelentős része megunta a várakozást, ezért átültek a közeli Bakegér sörözőbe, ahol idős alkoholistákkal együtt nézik a választási műsort. Tudósítónk itt beszélt egy 67 éves úrral, aki saját bevallása szerint régebben Orbán Viktor művezetője volt, és Orbánon már akkor is látszott, hogy egy hataloméhes szemét. (mandiner)

Nyelőgép a hülyéknek, wurlitzer a rádiós turhát utálóknak, csocsó a közösségi játékot kedvelő ifjúságnak,valamint olcsó pia mindenkinek: üveges Aranyászok 240. Időnként razzia, de a rendőrség szokás szerint csak a hajlékonyakat zaklatja: ők félnek visszapofázni. Üres asztalt vagy csupán könyöklőt találni estfelé már reménytelen.

Oszt eccer sikerült du. 4-kor beülni, szal üres asztalt is találtunk, oszt este 8-kor már mindenkivel pertút ittunk a hátsó traktusban, elkértük a pultoscsaj telefonszámát, szkanderoztunk, végül már annyira jóba lettünk a tulaj nőcivel is, hogy a személygépkocsival idefuvarozott sörládáit dicső társaságunk cipelte alá a mélybe. Cserébe ingyensörök és wiszkyk érkeztek, meg az elbaszott homály. Szentjánosbogarak a viharban, a fotók tanúsága szerint hajnalban átmásztunk a közeli B. City Pubba.

drunk and ride a Bakegérről, fécbúkkon is rajta a kocsma, azanyját, Sörjárőr is berúgott itt, sőt ezt is tessék elolvasni: A Bakegér borozó történelmi kontextusai

Bakegér Borozó
cím: 1066 Budapest,
VI. ker. Jókai u. 4.
E-mail: bakegerborozo@gmail.com.

Nyitvatartás: Hétfőtől-Péntekig 07.00-03.00.
Szombat 10.00-03.00

frissítés: törzsvendégek, tegelő hülyegyerekek, anális abuzúsra érettek listája: Fióka (letelt a két év felfüggesztett?), Koji, Haze, NYC, DSG, LSO, Kuzin, CSG, Slow+Lifer+Pank, ACKOJA, SLOW+LIFER+UBK+FUGS, SACKO + DAOL+ GSPR + KOJA, 147 :

Meg a mindent überelő NO NAZIS falfirka

Frankó a pincében

Nagymagyarország térképek a falon, de egy budai kocsma esetében ez a minimum, amit elvárunk. Focisálgyűjtemény a falakon, fociügyben szabad identitásvállalás vagyon itt. Nyugalmas pince haladó alkeszokkal, sőt egy végfokozat is idefigyel, talán a mellette bólogató elmúlástól rettegve: engem is fotózzál, légyszíves. Mindenki ismer mindenkit, a pultnál valaki sikerrel bepróbálkozik: adj egy sörvodkát, estig behozom. Friss hús vagyok, a pultnál megismert arc kifejti, hogy 1956-ban azért nem tudott segíteni Frankó tábornok, a kocsma névadója, mert a zsidó Eisenhower nem akart a zsidó szovjet tábornokokkal harcolni. Halkan koppan az állkapcsom a strapabíró faasztalon.

Név: Frankó Borozó-Söröző

Cím: Budapest II. kerület,
Frankel Leó út 68. Nyitvatartás:

Nyitva: H-Sz: 07-21
V: 08-14
Csapolt: Arany Ászok 290 Ft

Kapcsolódó: a sörjárőr a Frankóról

Best of Olaszliszka: Kvaszinger László pincészete

A településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át cigány. Ezenkívül 2 ruszin is él a településen.

Ingyenreklám következik, kinéztünk Budapestről. A pesti suttyók elrándultak a nagy magyar vidékre.

Ha Ön esetleg Olaszliszkán szeretné a szabadidejét tartalmasan eltölteni, akkor igyon, természetesen. Hegyalján vagyunk, a válasz erősen kézenfekvő, senki sem a helyi Operafesztiválért érkezik a környékre. Ha ivás, akkor Kvaszinger László borpincéjét és fedett, tágas teraszát ajánljuk. Barátságos és roppant közlékeny házigazda, csodálatos kilátás a Berettyóra, zsírály borok és pálinkák, tegnapelőtt ittuk meg az utolsó Kvaszinger-féle késői szüretelésűt. Kenusoknak vadkempingezésre a szemközti homokos (izé, homokkal fedett talajú) strandot ajánljuk, onnét csupán néhány evezőscsapás a borpince. A legjobb, amit Olaszliszka, ez a gondozott, békés (!) falu nyújthat.

cím: Olaszliszka, Burgundia u. 6.
Kvaszinger László borpincéje
Egész évben nyitva

És ha Ön esetleg eltünődik rajta, hogy egy “Olasz” településen miért neveznek Burgundiáról el egy utcát, akkor nem árt megemlítenünk, hogy a magyarok olasznak neveztek minden újlatin külföldit. Így lett a francia telepesek által alapított faluból Olaszliszka.

View Olaszliszka in a larger map

A XII–XIII. században egy késôbbi telepítés Tokaj-Hegyalja, Eger, Szepesség, Esztergom, Székesfehérvár környékére juttatott vallonokat. Tokaj-Hegyalján 1201-ben jelent meg Olaszliszka és Liszka-olaszi település az oklevelekben, Bodrogolaszi, Francavilla pedig 1224-tôl, Tállya 1248-tól, a hegyaljai Tarcallal. A középkori latinban azonban nem lehet elkülöníteni, hogy az olasz néven emlegetett, letelepült, kiváltságot kapott népcsoport Itáliából vagy Vallóniából érkezett-é? Olaszi néven a középkorban nyolc falut találunk hét megyében. Baranyában, Borsodban, Liptóban, Szepesben, Szerémben, Zemplénben egyet-egyet, Biharban kettôt.
(Történeti–ökológiai és történeti–néprajzi gondolatok a magyarországi középkori francia–vallon szôlô- és borkultúráról)