Blogunk azonnali felvételre keres bogárértő embereket. SOFORT! Aki meg tudja különböztetni a szartúrót a futrinkától. Mi ugyanis legfeljebb a legyekkel és a szúnyogokkal lehetünk köszönő viszonyban itt a belvárosi szmog közepén. Szal segítségre szorulunk, tudományos beöntésre.
Az alant következő bogár talán szartúró, talán nem. Talán Scarabeus affinis, Scarabeidae, talán nem. Baszom.
Az egyiptomi fáraók mindig nagy becsben tartották amulettjüket, pedig a szent szkarabeusz, amelynek mását testükön viselték – életükben és haláluk után is –, valójában nem más, mint egy ganajtúró – vagy valamivel szebben – egy galacsinhajtó bogár. Ez az állat Közép- és Dél-Európában továbbá Afrika és Közép-Ázsia homokos síkságain él, s táplálékát, melyről mindig a hím gondoskodik, a trágyadombokról szerzi be. A hím az ürülékből golyót formál, majd szinte fejreállva, középső és hátsó lábaival görgetve azt, hátrafele indul el. A trágyahalomtól bizonyos távolságra megáll és több deciméter mély alagutat ás. Közben párja felkuporodik a golyóra és azzal együtt ugrik le az alagútba. A hím követi és együtt fogyasztják el várva várt lakomájukat. Az ivadékokról való gondoskodás a nőstény feladata. Ő is galacsinokat formál a trágyából, elgurítja őket a megfelelőnek tartott helyre, majd egy-egy petét tojik beléjük. Óvatosan kiássa alóluk a homokos talajt, mire a galacsinok belepottyannak a földbe. A petéből néhány hét múlva kibújó lárvák dugig töltött éléskamrában találják magukat, így továbbélésük biztosított. A galacsinhajtók általában 2,5-3 cm hosszúak, de Indiában élnek 7-8 centis példányok is, amelyek petegombócaikat agyagos földbe hengergetik, s ettől azok akkorává válnak, mint egy-egy régi ágyúgolyó. A trágyából való titokzatos kikelésük miatt az egyiptomiak szent állatként, az őslétezés megtestesítőjeként, az örök újjászületés szimbólumaként tisztelték a szkarabeuszt. A Napisten (Khepera) egyik megjelenési formájának tartották, mivel a nap legforróbb időszakában jelenik meg, a galacsinjait keletről nyugatra görgeti. Nevének hieroglif jegye valamivé válni, születés jelentésű, s a felkelő napot ábrázolta. (terebess)
Ganajtúró bogár
Scarabeidae – ganéjtúrók
Erős, domború kitinpáncéljuk van, tövises, szőrös ásólábaik, rövid bunkós csápjuk 3 legyezőszerűen szétnyitható végső ízzel. A légzőnyílások a potroh lágy oldallemezein nyílnak, így nem tömődnek el a föld alatt. Sok faj cirpel. Kevés kivétellel ürülékkel táplálkoznak, ivadékaik számára földbe ásva táplálékot halmoznak fel (trágyát, vagy leveleket).
Aphodius – ganéjbogarak, esőbogarak. Igen népes nem, amelybe kicsiny fekete, barna vagy zöldesbarna bogarak tartoznak. Trágyában élnek, alkonyatkor és eső előtt a talaj felett repkednek, egyébként főleg éjszaka aktívak (fényre repülnek). A kifejlett bogarak friss trágyát esznek, alatta utódaik számára mély lyukakat ásnak, trágyával megtöltik és belepetéznek. Mezőkön, legelőkön nagy számban fordulnak elő, fontos talajjavító fajok.
Onthophagus – trágyabogarak. Ebbe a nembe számos faj tartozik, kisebb termetűek az előző nem fajainál. A hímek fején rendszerint 1-2 szarv, a nőstényekén pedig harántlécek figyelhetők meg. Előtoruk a szárnyfedőkhöz képest nagy, pajzsocskájuk nem látható. Elülső lábszáruk erősen fogazott, ásásra módosult. Trágyában, legelőkön tömegesen fordulnak elő, életmódjuk az előző genus tagjaiéhoz hasonló.
Geotrupes vernalis – tavaszi ganéjtúró. Majdnem félgömb alakú, élénk fémfényű, acélkék vagy zöld színű (hűvösebb, nedvesebb területeken kékesfekete). Ivadékgondozása fejlett: a trágya alá függőleges járatot ás, abba oldaljáratokat készít, ezekbe petézik. Erdős helyeken él, hazánkban mindenfelé közönséges.
Scarabeus affinis – nagy galacsinhajtó. Tompa fekete színű. Fejpajzsa nagyon megnyúlt, a szájszerveket eltakarja. Elülső szegélyén erőteljes ékszerű fogak vannak csakúgy, mint a tíbiákon, ezek segítségével ás. Az elülső lábfejek hiányzanak, a pajzsocska nem látható. Lárvája számára patások ürülékéből galacsint formál (ebben is segít a fejpajzs), a 3. lábpárral hajtja, majd elássa, ebből táplálkozik részben ő, részben az utódai. Északkelet-mediterrán faj, amely hazánkban az alföldi homokos területeken él, de népessége mára igencsak megfogyatkozott. Védett faj. Rokona a Scarabeus sacer – szent galacsinhajtó, amely az ókori egyiptomiaknál a Napot jelképezte, kőből faragott mását gyakran helyezték halottak mellére.
Sisyphus schaefferi – lőcslábú galacsinhajtó. Fénytelen fekete, fejpajzsát és terjedelmes előtorát sárga szőrzet borítja. Domború testű, igen hosszú lábú bogár, a harmadik pár láb különösen hosszú és befelé görbülő, erről kapta nevét.. Életmódja hasonló az előző fajéhoz, de galacsinja jóval kisebb. Domb- és hegyvidékeinken mindenfelé előfordul.
Copris lunaris – holdszarvú bogár. Egyszínű fényes fekete, szárnyfedőin hosszanti rovátkák vannak, hátoldala nagyon domború. A hím fején hegyes szarv található, a nőstényé jóval rövidebb, vége bemetszett. A hím előtorán oldalt és középen erőteljes dudorok vannak. Ivadékai számára a föld alatt készített kamrában körte alakú trágya galacsinokat formál és ezekbe petézik. A petéket a lárvák kikeléséig őrzi, közben a saját maga számára készített galacsinból táplálkozik. Hazánkban mindenfelé előfordulhat. Védett.
Lethrus apterus – nagyfejű csajkó. Tompa fekete színű, feje és előtora viszonylag nagy, együtt hosszabbak a szárnyfedőknél. A tor elülső szegélyei előre kihúzottak. Szárnyfedői összenőttek, a hártyás szárnyak csökevényesek. A család többi tagjával ellentétben növényevő. Párosan él, fél méter mély járata falába galambtojásnyi lárvakamrákat készít és azokba fiatal hajtásokat, leveleket hord, különösen kedveli a szőlőt, de facsemetékben és gabonában is kért tehet. A növényeket általában a hím gyűjti be, a nőstény pedig a kamrában labdacsokat formál belőlük és mindegyikbe egy-egy petét rak. Az új nemzedék már szeptemberre kifejlődik, de csak a következő évben bújik elő. Magasabb hegyvidékeinktől eltekintve mindenütt közönséges. (systzool.elte.hu)
További bejegyzések az urbánus állatokat bemutató sorozatunkból: szúnyoglárvák + Vakond, a kiskertész és ragadozó + éticsiga + makróvilág + galambok (videó) + darazsak (videó) + a Keret patkányának szomorú vége + dolmányos varjú (kukarabló))) + sün videó (élet a halál után) + szitakötő + rakparti patkányok (árvíz, 2005)
Budapest Blog 