Rendőrpalota golyónyomokkal
Petrétei hívja telefonon Gyurcsányt a rendőrpalota elleni támadás éjszakáján.
-Miniszterelnok úr! Rálottek a Teve utcai rendorpalotára!
-Micsoda?! Már fél ketto van?
Made with Slideshow Embed Tool
View Larger Map
Terrortámadás a rendőrpalota ellen?
2007. február 15.
Valószínűleg gépkocsiból, sorozatlövő fegyverrel lőttek rá keddre virradóra, kevéssel hajnali fél kettő előtt a Rendőrségi Igazgatási Központ fővárosi, Teve utcai épületére – közölte az MTI-vel Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Az ezredes tájékoztatása szerint a 12. emelet két-három ablakán keresztül hatoltak be az épületbe a lövedékek. Személyi sérülés nem történt. A lövéseket a Teve utca felől adták le – feltételezi a rendőrség. Lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. Az utcáról is lehet látni, hogy a rendőrszékház három szintjén törtek be ablakok. Megerősítették a Parlament és több középület védelmét, géppisztolyos rendőrök golyóálló mellényben védik az objektumokat.
Többször is rálőttek ismeretlenek az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai székházának a tornyára. Érdeklődésünkre az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda sajtósa, Horváczy Emese még nem tudott bővebb felvilágosítást adni a történtekről. Mint mondta, lőszerrel, lőfegyverrel történt visszaélés ügyében nyomoznak. “Szerencsére személyi sérülés nem történt” – mondta. Az épületben kisebb anyagi kár keletkezett, a 6. emelettől a 13. emeletig vannak golyónyomok az épületen, mondta el Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője a Napkelte műsorában.
Garamvölgyi szerint az épület sérülései arra utalnak, hogy egy elszáguldó autóból adhattak le sorozatot gépkarabélyból az épületre a Teve utcából. A székházat több mint egytucat golyó találta el, az MTV híradójának tudósítója tizenöt becsapódásnyomot számolt össze.
Az éjszakai támadás után hajnalban golyóálló mellényes rendőrök őrködtek, bűnügyi technikusok helyszíneltek a rendőrpalotánál, a parkolóban, illetve a Róbert Károly körúton kutattak töltényhüvelyek után. Ezt követően a kirendelt fegyverszakértő a talált lövedékek alapján megpróbálja beazonosítani a fegyvert, ami akkor lehetséges, ha már más bűncselekményeknél esetleg használták azt, jelentette a Havaria Press.
Nyáron az ORFK üzembe helyezett a székháznál egy térfigyelő kamerát, ami háromszázhatvan fokos szögben látja a rendőrpalota környékét, ennek képeit is elemezni fogják, hátha felismerhetőek rajta a tettesek, vagy a járművük, ha volt olyan. A kamera megállás nélkül, a nap 24 órájában rögzíti az épület körüli történéseket, mondta el Garamvölgyi a Napkeltében.
Garamvölgyi szerint a székház elleni támadás illeszkedhet a Nemzetbiztonsági Szolgálat terrorveszélyre vonatkozó értesülései sorába. Ettől függetlenül pillanatnyilag köztörvényes bűncselekmény ügyében nyomoznak.
“Remélem, hogy ez csak egy elszigetelt akció volt” – jelentette ki a Napkelte műsorában Szilvásy György. A terrorveszélyről korábban hírt adó, a titkosszolgálatokat is felügyelő kancelláriaminiszter szerint a birtokukban levő értesülések nem utaltak konkrétan a rendőrség székháza elleni támadásra. Mint mondta, tudnak róla, hogy szélsőséges csoportok fegyvereket szerezhettek, konkrétumokat azonban nem kívánt elmondani.
A Napkeltében rendőrségi szakértőként megszólaltatott Tarjányi Péter exrendőr – Tarjányi neve a Medgyessy-kormánynak átvilágításokat végző ProWare ügyvezetőjeként vált ismertté – szerint a Teve utcai támadás komoly figyelmeztetés. “Azt jelzi, hogy van egy, automata fegyverekkel is felfegyverkezett csoport, amelyik kész akár rendőrökre is támadni” – mondta. Szerinte az IRA sem robbantásokkal kezdte terrorkampányát.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt hangsúlyozta a Nap-keltében, hogy a támadás nem szervezett akció része, hanem egy elszigetelt jelenség. A Teve utcai rendőrszékház ugyanakkor jelkép, annak a rendőrségnek az épülete, amely ellen most jelentős politikai támadások zajlanak “a parlamenten belül és kívülről is” – vélte a kisebbik kormánypárt elnöke. Nyilván egyfajta jelzés lehet a támadók részéről, hogy “ti sem vagytok biztonságban, ezt is meg merjük tenni” – tette hozzá Kuncze Gábor, aki szerint várható is volt, egyre erőteljesebben radikalizálódnak a folyamatok Magyarországon. Mint mondta, a politika azon részének, amely hallgatólagosan mindig támogatást ad a szélsőséges megnyilvánulásokhoz, el kellene gondolkodnia azon, hogy meddig folytatódhat ez. “Itt nem a rendőrség tekintélyvesztéséről van szó, hanem a radikalizálódás újabb szélsőséges és elszigetelt megnyilvánulásáról” – mondta a pártelnök.
Szilvásy György kancelláriaminiszter úgyszintén a Nap-keltében fejezte ki azt a reményét, hogy csak elszigetelt jelenségről van szó. Elmondta, nem konkrétan erre, de ilyen típusú fenyegetésekre utalt, amikor a titkosszolgálati jelentésekről beszélt a napokban. Hozzátette azonban, hogy erre ő sem számított, és reméli, hogy csak elszigetelt jelenségről van szó. Ugyanakkor hangsúlyozta: már korábban közölték, hogy fegyveres készülődésről szereztek tudomást – foglalta össze a kancelláriaminiszter nyilatkozatát a köztelevízió Híradójának honlapja.
Korábban szélsőséges csoportok szervezkedésével és a Parlament veszélyeztetettségével magyarázta Szilvásy György kancelláriamioniszter a Kossuth téri kordon fenntartását. Az Index.hu honlapján pedig egy vidon arrol beszelt egy fiatalember, hogy Magyarországon terrorszervezetet hoztak mlétre, és ilyen már működik.
A Nemzetbiztonsági Kabinet indokoltnak tartja, hogy a Kossuth teret érintő biztonsági intézkedések legalább március 15-éig fennmaradjanak, mondta újságíróknak a testület szerdai ülése után Szilvásy György kancelláriaminiszter, aki tájékoztatóján közölte, kezdeményezik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását.
A miniszter elmondta, hiteles információk vannak arról, hogy szélsőséges csoportok meg akarják osztani a rendőrség erejét, összehangolt tervekkel “erőszakos cselekedeteket készítenek elő”; akcióik fő célja a Kossuth tér megszerzése.
Szilvásy György szerinte október 23-a után nőtt az Országház épületének veszélyeztetettsége és a biztonsági kockázat a Kossuth téren. Megszaporodtak az épület elleni fenyegetések, szélsőséges csoportok olyan tervet is készítettek, hogy megpróbálnak bejutni a Parlament épületébe. Elmondta azt is, hogy egyes politikusok rendszeresen kapnak fenyegetéseket, magán- és hivatalos programjaikat megpróbálják megzavarni.
Szilvásy György kitért arra, hogy e csoportok akcióinak “gyújtópontja” a Kossuth tér. Mint mondta, a csoportok február 2-a után néhány nap alatt megerősödtek, akcióik előkészítésébe futballhuligánokat és szkinhedeket is bevonnak, és “a közbiztonságra különösen veszélyes tárgyakkal szerelik fel magukat”.
Arra a kérdésre, hogy miért nem számolja fel a rendőrség a szélsőséges csoportokat, Szilvásy György úgy válaszolt: a hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket. Mivel a miniszter rövid tájékoztatóján csak négy kérdést lehetett feltenni, az újságírók már nem kaphattak választ a Parlament konkrét veszélyeztetettségét firtató kérdéseikre.
Konkrét ügyben, illetve gyanúsítottakkal szemben a rendőrség egyelőre nem rendelt el nyomozást azóta, hogy a kancelláriaminiszter szerdán bejelentette: titkosszolgálati adatok vannak arra, hogy szélsőséges csoportok merényletet terveznek a parlament, illetve vezető politikusok ellen.
Folyik a fokozott biztonsági kockázattal összefüggő információk gyűjtése és feldolgozása, s ha szükséges, a rendőrség is megteszi a szükséges lépéseket – mindössze ennyit mondott Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter a Nemzetbiztonsági Kabinet szerdai ülése után tett bejelentésre, amely szerint szélsőséges csoportok összehangoltan erőszakos cselekedeteket készítenek elő.
Terrorfenyegetésre már a tavalyi parlamenti és az őszi önkormányzati választások idején is hivatkozott a kabinet, arról azonban a miniszter nem nyilatkozott, hogy ezeknek volt-e jogkövetkezményük.
Petrétei utalt ugyanakkor arra, hogy a tavaly szeptember 18-án kezdődő események és a mostani kockázatok között összefüggés van. Az MTV elleni ostrom óta a hatóságok elsőrendű feladata, hogy személyek, illetve a Parlament és más fontos középületek biztonságát veszélyeztető jelenségekről minél több információt szerezzenek. Az adatok értékelése alapján pedig a miniszter szerint egyértelmű, hogy a fokozott kockázat fennáll. És amíg ez így lesz, a Kossuth téri kordon is marad, hiszen nem zárható ki az épület elleni támadás veszélye – szögezte le a miniszter.
Petrétei emlékeztetett rá, hogy egyes szélsőséges csoportok élőlánccal zárták volna körül az épületet, mások a tér vagy a Parlament akár fegyveres elfoglalására szólítottak fel. A fenyegetések komolyságát természetesen a különféle forrásból származó adatok értékelése alapján mérlegelik – közölte -, de az mindenképpen a helyzet komolyságára utal, hogy egyes információk szerint megkezdődött az erőszakos fellépéshez szükséges eszközök, például boxerek felvásárlása.
A kancelláriát vezető Szilvásy György miniszter egyébként már fölvette a kapcsolatot a Köztársasági Elnöki Hivatallal, és felajánlotta: ha Sólyom László a helyzetről tájékozódni kíván, bármikor betekinthet a kabinet dokumentumaiba.
– Az a célunk, hogy megelőzzünk minden olyan cselekményt, ami a parlament épületét, s az Országgyűlés működését veszélyeztetné – mondta tegnap Szili Katalin házelnök, miután Szilvásy tájékoztatta őt a nemzetbiztonsági kabinet ülésén elhangzottakról.
Szili, aki korábban levélben többször kért tájékoztatást az illetékesektől a Kossuth téri kordon fenntartásának várható időtartamáról, elmondta: leveleire rendre azt a választ kapta, hogy a korlátozás szakmai-biztonsági okokból továbbra is indokolt. Ő – mint mondta – nem érezte kötelességének, hogy ez ügyben tovább kérdezősködjön. Az épület és egyes állami vezetők ellen készülő támadásokról ő Szilvásy tájékoztatója előtt nem tudott.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója ugyanakkor csütörtökön a kordonnál blöffnek minősítette a merénylet-veszélyt. Emlékeztetett rá, hogy az országgyűlési, majd az önkormányzati választások idején is hasonló indokokkal próbálták meg távol tartani az embereket az utcai megmozdulásoktól. Répássy szerint a kormány eddig öt különböző indokot sorolt föl arra, miért is kell fenntartani a kordont. A biztonsági kockázat ismételt felhánytorgatása szerinte azt jelzi, hogy a kormány továbbra sem hajlandó őszintén beszélni.
– Ha a kormány végre visszatérne az alkotmányos útra, és visszaadná a Kossuth teret a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogukkal élni kívánó embereknek, a Fidesz is tervezne rendezvényeket a térre – mondta, majd később elmondta: egyelőre nem tervezik a kordon újbóli lebontását.
A rendőrség jelenleg nem nyomoz egyet olyan ügyben sem, amelyek összefüggésbe hozhatók egyes szélsőséges csoportoknak a kancelláriaminiszter által is említett készülő esetleges erőszakos cselekményeivel – mondta lapunk kérdésére Garamvölgyi László. Az ORFK szóvivője ugyanakkor hozzátette: a Nemzetbiztonsági Hivatal korábban – azaz, még a kancelláriaminiszter bejelentése előtt – megosztotta a rendőrséggel azokat az információkat, amelyek alapján a nyomozóhatóság megkezdheti az adatgyűjtést.
(az amerikai Népszava)
Budapest Blog 