IV. Béla sikerorientált csávó volt, a hatalomért a papájával és a fiával is alaposan összebalhézott, az ország helyi politikusaival vidéki kiskirályairól nem is beszélve. Szal addig ment a marakodás a koncon, amíg eccercsak hipp-hopp az országban nem teremtek a tatárok, oszt a nagy privatizálósdiba belefeledkezett kurvapecérek nagy csodálkozásba kezdtek. Majd futott mindenki, amerre látott, a tatárok meg a lakosság kb. felét lemészárolták. Akkor basztuk el a magyar világbirodalomra való összes esélyünket, a baszott demográfián, azon. Lehet sóhajtozni.
Béla király viszont visszatért a festői adria partján fekvő Trau várából, újjáépítette az országot, teremtek a semmiből nehézlovassaink és kőváraink, oszt ezért a tevékenységéért az hálás utókortól megkapta a „második honalapító” minősítő jelzőt. Helyzetjelzőt. Meg szobrot Szegedre.
“Szeged szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulóján, pénteken avatták fel a városalapító Árpád-házi király, IV. Béla bronz lovas szobrát, Tóth Béla és Tóth Dávid alkotását a csongrádi megyeszékhelyen.” (szegedma)
Az csütörtöki talapzatraemelési aktuson szerkesztőségünk is jelen volt, mivel kedves olvasóink szerencséjére az eseményre éppen a Szegedi Borfesztivál helyszínén, a Széchenyi téren került sor.
A 3 méter 40 cm magas talapzat rézsűs lesz, bontott téglával borított – ez is a szegedi várra emlékeztet – legtetején mészkő koronával. A 80 centiméteres dombon álló alkotás talapzattal együtt 7 méter 80 cm magas, s mint ilyen, egyedülálló Magyarországon. Nagyságában és monumentalitásában talán csak a budapesti Hősök terén található lovas szobrok versenyezhetnek.
Ami ugyancsak felbosszantotta a szobrászt, az a bontott tégla talapzatra vonatkozó bíráló megjegyzések. Szerinte modern anyag, a szegedi várat idézi, az alföldön nem is építkeztek kőből, csak téglát használtak. A tervtanácsban ülőknek nem tetszett a terv. „Ha már egyszer elfogadták a mi pályatervünket, akkor utólag miért akarnak változtatni rajta?” – érvel Tóth úr. (szegedma)
A másfélszeres életnagyságú alkotás, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb hazai lovas szobra, a talapzattal együtt csaknem nyolc méter magas. A szobor egy csataménen ülve, kezében lándzsát tartva ábrázolja a Szegedet 1247-ben városi rangra emelő Árpád-házi uralkodót.
Az eredeti terveken még kettős kereszt szerepelt IV. Béla kezében.
A hegesztés különálló szerkezeti elemként készült fémalkatrészek oldhatatlan kötéssel készülő összeerősítésére szolgáló művelet.
TÓTH Dávid
szobrász
(Budapest, 1974. március 26.–)
Bennfenteskedés: Szöszi cimbi Pállfy borokkal várta a négytagú szobrászcsapatot, hogy megünnepeljék a szobor tapalzatra érkezését.
(frissítés városjárónak)
További szobraink: Barbi a kereszten (Balatonakali) + Karinthy Frigyes szobra Budapesten + Zoofília a Le Meridien hotel oldalán? + Centenáriumi emlekmű +
Babits a Vérmezőn + A Medve utca Medveszobra +
Maugsch Gyula figyelő kutyája + Rendőrszobor a Belvárosban: ki nem szereti a Mikulást? + Letört a kis királylány + A Zamenhof szobor Budapesten + WTF is Kilus + A Szent István Park és szobrai (viva szockó) + Mansfeld Péter és Gül Baba + Szarvas Gábor meztelen Lyankával az Akadémia előtt
frissítés: A DÉLMAGYAR VIDEÓ